Francisco de Osuna: Harmadik Lelki Ábécéskönyv, 2. rész (Kísertésekkor)

A pajzs a szív szüntelen őrizete, ahová visszavonul és faképnél hagyja az ellenséget.

Aki visszavonul a szívébe, az könnyen legyőzi az ördögöt és kigúnyolja, bár néha amikor nagy dühe fellángol, mert zárt kaput talált, kemény csapásokkal, rettegéssel és jelenésekkel próbál harcolni azzal, akit más módon nem tud legyőzni.

A gőgös Lucifert úgy is legyőzhetjük, ha megvetjük és semmibe vesszük az általa sugallt gondolatokat. Minél inkább lenézzük ezeket a gondolatokat, annál könnyebben tudunk róluk lemondani.

Igazából ezek a gondolatok nem tesznek kárt bennünk, hanem segítenek megtisztítani lelkünket, ezért úgy kell tennünk, mint az az ember, aki ment az utcán és a szél egy hatalmas porfelhőt fújt az arcába, úgyhogy semmit se látott.

Nem törődött vele, hanem csukott szemmel továbbment. 

Azt is tanácsolom, hogy ne bonyolódj hosszú, belső beszélgetésekbe, és ne folytass beható elemzéseket, míg az összeszedettséget gyakorlod, mert azzal ártasz az áhitatnak és megzavarod azt.

Tudod jól, hogy az Úr akkor jön el és akkor lép be lelkedbe, ha érzékszerveid ajtói jól be vannak csukva, kulcsra zárva és senkit sem engednek be. 

Ha előre akarunk haladni, meg kell tisztítanunk és szelídítenünk a szenvedélyeket, máskülönben szívünk megoszlik ezek között. Az Úr ezt az Ő ajándékával és kegyelmével hajtja végre, megzabolázva a szenvedélyeket és megerősítve minket ellenük a négy kardinális erénnyel. 

A kegyelem hatására az igazságosság uralja az örömöt,

az okosság szembeszáll a szomorúsággal,

a mértékletesség korlátozza a reményt,

és az erősség ellenáll a félelemnek.

Amikor az erények legyőzik a szenvedélyeket, akkor a lélek már nem megosztott.

Ezt jelenti, hogy összegyűlnek a száműzöttek a föld négy sarkából. Békesség lesz test és lélek között.

Hogy a lélek szadadon adhassa magát Istennek, ehhez az kell, hogy ne a szenvedélyek uralkodjanak, és a szívnek se kelljen megosztania a figyelmét.

Ha tiszta fényben akarod szemlélni a legfőbb igazságot, járj az egyenes úton, döfd át lándzsával az örömöt, szúrd le a félelmet, kösd meg az emberi reményt, és győzd le a bánatot, mert ahol a szenvedélyek uralkodnak, ott a lélek sötétségbe merül, mint a megláncolt rab.