Szentségi Házasság

Aquinói Szent Tamás: Imádság keresztény erényekért Engedd, irgalmas Isten, hogy mindazt, ami Neked tetszik, hőn óhajtsam, okosan keressem, igazán megismerjem, tökéletesen megtegyem Neved dicséretére és dicsőségére. Rendezd, óh Istenem, állapotomat és add tudnom, amit tőlem kívánsz, hogy megcselekedjem, és add, hogy véghez is vihessem úgy, amint kell és lelkemnek hasznára válik. Add, Uram, hogy jó- vagy balsorsban egyaránt megállhassam helyemet, hogy abban el ne bizakodjam, ebben el ne csüggedjek. Semmin se örüljek, vagy sajnálkozzam, csak azon, ami Hozzád vezet, vagy Tőled elszakít. Senkinek se kívánjak tetszeni, se ne féljek nem tetszeni, csak Neked. Legyen előttem, Uram, silány minden, ami mulandó, legyen kedves nekem, ami örökkétartó. Legyen unalmas az öröm, mely Kívüled vár, semmit ne kívánjak, ami Nélküled van. Teljék örömöm a munkában, mely Érted van, legyen unalmas minden pihenés, mely Nélküled van. Add, Uram, hogy szívemet Hozzád irányítsam, és ha lankadnék és botla...

" Értelmünk és akaratunk minden jóra készebbé és nemesebbé válik, ha önmagától elfordulva Istennel foglalkozik, és igen káros dolog, ha soha nem jutunk ki saját nyomorúságunk mocsrából."  ( Avilai Szent Teréz: A belső várkastély) " Istennel foglalkozik..." Hogyan érhetjük el ezt? Isten azt várja tőlünk, hogy legyünk szentek, hogy ne hasonuljunk a világhoz, hogy újuljunk meg gondolkodásukban, hogy ne úgy viselkedjünk, mint a pogányok, hogy ne legyünk langyosak. Istennel tudunk foglalkozni úgy, hogy már korán reggel rá gondolunk, kifejezzük neki imádatunkat és azt, hogy teljes bizalommal vagyunk iránta, akármi is történik velünk aznap.  Ez egyértelmű, hogy aki Istent szereti, az vele akar lenni mindig. Az ima a kapcsolat vele.  Persze van, hogy ima közben nem érez semmit sem az ember, nem is az érzelem a lényeg, hanem a kapcsolat, a döntés. Ez nem mindig könnyű, mert az áteredő bűn miatt gyarló az ember és nehezen veszi rá magát, hogy áldozatokat hozzon.  ...

Forrás: https://ostiarius.hu/2026/02/08/akaratunk-pallerozasa/ " Tégy úgy, mint az ellenség által üldözött és megragadott harcos, aki mikor már nem tudja tőrét ellenségébe szúrni, legalább annak markolatával vág oda. És mint ahogy ez utóbbi úgy igyekszik a tőr hegyével támadni, hogy előbb hátra ugrik egy lépést, éppúgy vonulj te is vissza az önismeretbe és miközben fontolóra veszed, hogy önmagadtól semmi sem vagy és semmire sem vagy képes, és minden bizalmadat Istenbe helyezed, aki mindenre képes, mérj az ellenséges szenvedélyre még egy ütést e szavakkal: „Uram, segíts, Istenem, segíts, Jézus, Mária, segítsetek, hogy ne engedjek!” Lorenzo Scupoli: Lelki harc ford. Gerely Jolán; Szalézi Művek, Rákospalota, 1934. 63-68. Online elérhető a PPEK jóvoltából

Találtam egy jó blogot: https://ostiarius.hu/2026/02/09/a-gitaros-mise-a-megtestesult-boomerseg/?fbclid=IwT01FWAP3JslleHRuA2FlbQIxMABzcnRjBmFwcF9pZAwzNTA2ODU1MzE3MjgAAR5ib8-2uMvDu37icCprieHXVoN1-BzcFyR4uQlVCcfBYidSMGumHYrvzKAHLg_aem_oT6keGDJEIQmmN5HhNjUtA Ebből idézek: "A gitáros miséhez vonzódó fiatalok egy jókora része ebbe a kategóriába tartozik: nem egyszerűen más ízlésük van, hanem kényszeresen szeretnének korszerűnek látszani. Azt hiszik, hogy a kereszténység csak akkor lehet hiteles, ha „világi”, „laza” és „beilleszthető” a társadalmi trendek közé. Ez a hozzáállás abból a vágyból fakad, hogy a világ elismerését megszerezzék. Hogy a hit ne legyen botránykő, hanem elfogadható kulturális termék. Így azonban a liturgia lassan önmaga paródiájává válik: nem az áldozat misztériumát jeleníti meg, hanem egy közösségi performanszt. Nem Istenhez akar felemelni, hanem a világba akar betagozódni. A fiatalokat nem az vonzza igazán, ami hasonlít a világra, hanem az, ami radik...

Diadochus fótikai püspöknek „A lelki tökéletesség fejezetei” című művéből (Cap. 6. 26. 27. 30: PG 65, 1169. 1175-1176) A szellemek megkülönböztetésének tudományát a bölcsességgel szerezzük meg A helyes megismerés abban áll, hogy minden tévedés nélkül meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól. Ha pedig ez megvan, akkor az igazság útja – amely elvezeti a lelket az igazság Napjához, Istenhez – az ember lelkét az ismereteknek abba a végtelenbe torkolló világosságába vezeti el, ahol már csak a szeretetet keresi bizalomteljes megnyugvással. Akik felveszik a harcot, azoknak szükséges, hogy lelküket soha semmiféle zavar ne befolyásolja, hogy így értelmük a feltörő gondolatok között nyugodtan tudjon különbséget tenni, s a jó és az Istentől sugalmazott gondolatokat emlékezetük tarsolyába gyűjtsék, a rossz és sátáni gondolatokat viszont kivessék elméjükből. Ha csendes, nyugodt a tenger, akkor egészen a mélyére lát a halászember, és szinte egyetlenegy hal sem tud elrejtőzni előle. Ha a...

              A félelem álmokat öl  Egyetemi elfoglaltságaim- és a nagy családom miatt nem jutott idő a blogra, de ha úgy érzem, van mondandóm, fogok írni a továbbiakban. Talán amiatt kötnek ma nehezebben és később házasságot a fiatalok, mert tartanak a felelősségtől és a végérvényesség gondolata megijeszti őket, ebben a forrongó, folyamatosan változó világban. Pedig minden ember vágyik egy társra, ez a vágy, ez a valakihez való elköteleződés vágya, kiirthatatlan belőlünk. A földi jólét iránti vágy és az erkölcsi norma viaskodhat bennük. Talán tudják, hogy Isten mire hívta meg őket, csak a jóban rosszat is látnak. A házasság nem azért van, hogy mi boldogok legyünk.  A házasságban szolgálunk másokat, de maga az út boldogít(hat). Az egónkkal folytatott küzdelem. Ott motoszkál (vagy hangosan ki is mondódik) a fejünkben: " Nem akarok szolgálni!". Ez teljesen emberi dolog.  Milyen érdekes, hogy a legnagyobb szentek megfeledkeztek ...