Szentségi Házasság

Vajon ki él a realitásban ma? Mi lehet a mérce amihez érdemes igazodni? Az érzelmeink? A pillanatnyi benyomásaink? Mondjuk látsz egy online képet egy apukáról, aki nyaral a gyermekével. Egyből azt gondolod róla hogy " Ez igen! Rá mernék bízni nagy dolgokat! Milyen kedves ember !". Pont ez a probléma a facebook- kal! Hazudik! Az érzemekre hat! Nem észérveket sorakoztat fel.  Mégis mi a bizonyíték arra, hogy ez valóban egy rendes ember? Néhány jól szituált fotó, egy mosoly, egy belőtt frizura elég bizonyíték, ahhoz hogy valakit messzemenőkig elnyerje a bizalmunkat? Talán egy infantilis, naív személynek igen. De annak is, aki évek óta az internet fogságában él és már nem gondolkodik ok- okozatban. Vajon hiteles egy olyan ember, aki a magánéletben egy bántalmazó, önző, nárcisztikus, esetleg pszichopatikus jeleket hordoz? Vannak szakmák, amibe az ember az egész személyiségét beleviszi.... Mi van, ha olyanban dolgozik? Már régóta nem hagyom, hogy a facebook lerövidítse ...

Boldog Taigi Annamária élete – június 20 A hétgyermekes szent . Született: 1769 május 29-én, Itáliában, Siena-ban – meghalt 1873 június 9-én, Rómában . XV. Benedek pápa avatta boldoggá 1920 május 30-án. Ünnepe június 20-a.  . Annamária egyszerű családban nevelkedett, egy elszegényedő gyógyszerész lányaként. Vallásos gyermekkorát átszövik a zarándoklatok. Megnyerő kislány, pedig csak olvasni tanul meg, mégis könnyen megszeretteti magát. Szülei megkeseredett emberek, a kislány annál kedvesebb, hamar megtanulja bájosságával felvidítani pesszimizmusra hajló szüleit. Hamar cselédsorba kerül, majd 20 évesen megy férjhez Domeico Taigi inashoz, aki bár idősebb nála, azért még ereje teljében levő, igen indulatos és agresszív ember volt. Férje szereti a bábszínházat, ahová gyakran elkíséri őt Annamária. Annamária önuralommal és szelídséggel kezeli férje természetét, miközben 7 gyermeke közül 3 kisorában meghal. Szülei hozzájuk költöznek, de kötekedős, zsémbes édesanyja miatt álla...

Sok lelki olvasmány arra sarkall minket, hogy a lelki életünkben ne az érzelmeinket kövessük, mert azok változhatnak és sokszor nem a realitás talaján mozognak, megcsalhatnak minket. Mivel gyarlók vagyunk, dönthetünk főképpen érzelmeinkre hallgatva. Szeretem, nem szeretem, tetszik, nem tetszik. Az alapján kellene pedig válasszunk, hogy mit tett például egy illető, nem az alapján, hogy mennyire szimpatikus a szónoki tehetsége, hogy mennyire képes manipulálni a környezetét. A hagyományhű katolicizmusban mindig észérveket követünk, ezeket mérlegelve döntünk és így engedelmeskedünk Isten akaratának. Sajnos a mai ember nem olvas. Szórakozással töltött ideje befogadóvá teszi mindenféle érzékenyítő tartalomra. A gonosz pont a kedvteléssel töltött időnkbe tud belépni a legkönnyebben. Aki dolgozik vagy imádkozik, azt nem tudja olyan szinten elérni, kísérteni, mivel sosincs úgymond "üresjáratban". Miért van akkora ereje az érzelmeknek?   A szenvedély az érzelmek egy különle...

Isten, te ismered balgaságomat, és vétkeim nincsenek titokban előtted. Ne érje szégyen miattam azokat, akik benned remélnek, Uram, Seregek Ura! Ne érje benned szégyen azokat, akik téged keresnek, Izrael Istene. Mert érted viselem gyalázatomat, érted borítja arcomat szégyen. Érted lettem testvéreim előtt idegenné, anyám fiai előtt jövevénnyé. Mert emészt a buzgóság házadért, gyalázóid szidalma engem ér. Ha böjtölve siratom lelkemet, az is gyalázatomra válik. (69.zsoltár, részlet)

Ha testvéred vétkezett, menj és dorgáld meg szemtől szembe. Akkor megnyered magadnak. Rázd fel a lelkiismeretét, térjen meg, és megnyered magadnak a testvéredet. (Máté 18, 15) Mert néha előfordul, hogy ha valaki vétkezik, fogjuk és pletykálni kezdünk az illető bűnéről. Mindenkinek elmondjuk, de annak nem, aki vétkezett. Ilyenkor nagy gonoszságot követünk el, gyűlölködést keltünk. Ám amikor szemtől szembe elmondjuk neki, akkor, ha Isten kegyelme működik rajta, és szeretettel világítunk rá a bűnére, megnyerjük azt a testvért Istennek. Ha pletykálunk, abból nem lesz semmi.  ( Forrás: Jan Paweł Lenga: Nem hallgathatok! Az Egyház válságáról, az eretnekségről, a hitehagyásról és a mulasztás által elkövetett bűnökről)

A tevékenységeinknek már nem lehet semmi közük az evilág mulandó javaihoz. Ezek eltérítik lelkünket egy jobb világtól, és csalóka képek fátylát vetik ránk.  Isten ellenségeivel semmi közös ügyünk nem lehet, hiszen szent Jakab ezt mondja: „A világ barátsága ellenségeskedés az Istennel.” (Jak 4, 4). Aki pedig Isten ellensége lett, azon senki sem segíthet. Utánozzuk ezért Atyáinkat, kövessük őket, és keressük a bensőnkben elrejtett kincset; és ha megtaláltuk, akkor minden erőnkkel tartsuk is meg.  Először tökéletes gondtalanságra törekedj a megengedett és meg nem engedett dolgok miatt. Éppen ezek számára kell halottnak lenned. Másodszor szerezz magadnak tiszta lelkiismeretet, miközben védekezel szemrehányásaival szemben. Végül, szabadulj meg mindattól a szenvedélytől, amely e jelen világhoz vagy saját testedhez húz. Aztán nincs gondolati kép, képzet, amelyet nem száműz vagy nem semmisít meg Jézus segítségül hívása. A lélek az ördög iránti gyűlöletében haraggal...