Bejegyzések

Felebarátaink megítélése

-
Kép
Lorenzo Scupoli: Lelki harc c. művéből Rossz hajlamaink és az ördög sugallatai könnyen felebarátaink vakmerő megítélésére vezethetnek. Miképpen kell ennek ellene szegülnünk? Az önmagunk nagyrabecsüléséből eredő gőg egy másik, nagyon káros bűnt hoz létre, tudniillik a vakmerőséget, mellyel megítéljük, lebecsüljük, megvetjük és megalázzuk felebarátainkat. Büszkeségünk, mely ezt a bűnt létrehozza, még tovább is szítja és táplálja. Minél nagyobb mértékben uralkodik bennünk és téveszt meg bennünket észrevétlenül a gőg, annál jobban fokozódik a vakmerőség is. A vakmerőség növekedésével pedig újból erősbödik a gőg.  Mert öntudatlanul is önmagunkat véljük emelni, amikor véleményünkkel másokat kisebbítünk, abban a hitben, hogy önmagunk távol állunk attól a hibától, amellyel mást vádolunk.  Amint az alattomos gonosz lélek észreveszi bennünk ezt a hajlandóságot, ugyancsak rajta van, hogy figyelmünket mások hibáira  irányítsa és azokat lehetőleg nagyobbnak mutassa, mint a...
További információk

A konyha szégyene

-
Kép
    Kenyérsütő nő, Jean-Francois Millet Nemrég meglátogattam anyámat, aki egy másik államban él. Ő készíti a legjobb kovászos kenyeret a világon, ami látogatásonként átlagosan 5 kg súlygyarapodást eredményez. Miközben vágtam egy meleg szeletet, nem tudtam megállni, de felkiáltottam:  „Anya, te készíted a legjobb kenyeret!”. Ahelyett, hogy elfogadta volna a bókomat, kissé bosszúsnak tűnt, és gúnyosan azt mondta:  „Ó, igen, tényleg megváltoztatom a világot, egy darab kenyérrel!” -kuncogta és továbbment.  Egy darabig azonban gondolkodtam ezen a reakción. Édesanyámnak sok és sokrétű tehetsége és teljesítménye van, de valamiért szinte szégyellte ezt a különleges kenyérsütési képességet. Ez a feladat olyan alantasnak tűnt számára, hogy említése szinte szemrehányás volt. A konyha szégyene Megdöbbentett, milyen gyakori ez az érzés. A függetlenségre vagy befolyásra vágyó nők válasza a következő:  „Nem leszek csak anya, aki a konyhában ragadt!”, "Többet t...
További információk

Akik szeretik törvényedet

-
Kép
" Akik szeretik törvényedet, azoké a béke teljessége, azért soha el nem buknak."  (Zsolt 118, 165) "Az istentelenek szíve olyan, mint a háborgó tenger, amely nem bír megnyugodni."  (Iz 57, 20) Az isteni szeretet törvénye az emberben négy nagyon kívánatos dolgot hoz létre. 1) Először létrehozza benne a lelki békét . Nyilvánvaló, hogy akit szeretnek, természetszerűleg benne van abban, aki szereti. Ezért, aki Istent szereti, magában bírja őt.  " Aki a szeretetben marad, Istenben marad és az Isten őbenne." (1Jn 4, 16) A szeretetnek a természete ezenkívül az, hogy a szeretőt a szeretetté alakítja: ezért ha hitványságokat és esendő dolgokat szeretünk, hitványakká és állhatatlanokká válunk.  " Utálatra méltók lettek, mint az, amit szerettek." (Oz 9, 10) Akkor tevékenykedik a lélek erényesen és tökéletesen, ha a szeretet által tevékenykedik, amely által Isten benne lakik; szeretet nélkül pedig nem tevékenykedik.  2) Amit a szeret...
További információk

Amit örökül kapsz

-
Kép
Szívet- lelket melengető olvasmány. Ajánlom. " - A kintsugi valójában sokkal több, mint egy szó. A japánok a törött kerámiadarabokat aranyporral kevert ragasztóval illesztik újra össze, és így a törésvonalak aranycsíkok formájában rögzülnek a kerámia felületén. A repedések láthatóak maradnak a tárgyon, mint a történetük, történelmük része. Ők azt vallják, hogy ezek a sérülések az élet természetes részét képezik, és nem rontanak rajta, hanem éppen ellenkezőleg, hozzáadnak a tárgy értékéhez, ami tökéletlenségében is szép, ezért a japánok a törés okozta kárt büszkén vállalják."
További információk

Ne vigy minket kísértésbe

-
Kép
Kísérteni annyi, mint próbára tenni és megvizsgálni. Az ember erényét kétféleképpen teszik próbára. Az egyik  a helyes cselekvést illeti, a másik , hogy őrizze meg magát a bűntől.  Az ember erénye tehát mérlegre kerül asszerint, hogy helyesen cselekszik- e, valamint amiatt, hogy tartózkodik- e a bűntől.  Az elsőt illetően, vajon képes- e a jóra, pl. a böjtölésre vagy hasonlókra. Akkor nagy ugyanis az erényed, ha készséges vagy a jóra. Isten gyakran azért bocsát gyötrelmeket az igazra, hogy miközben türelmesen elviselik, kitűnjék az erényességük és az erényben előre haladjanak.  " Az Úr, a te Istened próbára fog tenni, hogy megtudja, csakugyan szeretitek őt vagy nem." (Deut 13, 3) A másodikat illetőleg mérlegre kerül a rosszra való csábítás tekintetében. Ha jól ellenáll és nem egyezik bele, akkor nagy az ember erénye, ha azonban enged az ember a kísértésnek, akkor az emberi erény semmis.  " Isten nem kísérthető a rosszra, maga pedig senkit...
További információk

Életünk biztonsága

-
Kép
" Jézus lelkében fölujjongott. Íme, egy azon kevesek közül, akiben ott él a feszítő az élérhetetlen iránt. Azok közül való, akik fiatalos kedvvel mindig tudnak újat kezdeni s minden elért eredményt maguk mögött hagyni. Nem akarnak a jelenben elpihenni, vagy még inkább a múltban elandalogni. Jézus rögtön el is határozta, hogy ennek a sasnak sorsát kezébe veszi s föllendíti a messzi magasságokba." "Mikor Jézus az első szavakat kimondotta, az ifjú szeme fölragyogott. Igen, ezt keresi, a tökéletesseget, csak az utat nem ismeri. De mikor Jézus folytatta, , halálos lett a csend. Íme, a döntés órája elérkezett. Nem volt sem az élvezetek embere, sem fukar, anyagias, pénzsóvár. De szerette azt a szép életformát, amelyet otthona nyújtott, életének biztonságát, amely megmentette a kenyérharc tülekedésétől. Szabad volt, és élvezte ezt a szabadságot. Tudott volna szegény is lenni, ha rászakad a nyomorúság.  De a maga jószántából képtelen volt beleugrani ebbe a sötétségbe....
További információk

Kiegészítve Krisztus szenvedéseit

-
Kép
Ajánlom ezt a havilapot! "A szabadkőművesek a vallásoknak legfeljebb az emberrel kapcsolatos tanítását ismerik fel -gyakran Jézust is "felvilágosult emberként" tisztelik- azonban ennek is el kell tűnnie a szabadkőművesség magasztosabb tanítása előtt, ami így foglalható össze: egy relativista szubjektivizmus, amely tagadja a dogmákat és az abszolút igazságokat azért, hogy az embert és szabadságát a világ középpontjába állítsa." (Vass József: Egy rémisztő ellenség: a szabadkőművesség, Szűz Mária Lovagja, Máriás havilap, 2024/9.) "Krisztus, a Fő, elszenvedett mindent, ami szükséges, és ezt tanúsítják a szavai: "beteljesedett". Krisztus azonban nem szenvedett el mindent "testében", azaz az Egyházban. Az Egyház a megfeszített Krisztus utánzására épül. Krisztus szenvedése elegendő az emberiség megváltására (objektív és egyetemes értelemben), de ezen érdemek alkalmazása a szentek együttérzésétől és együttműködésétől függ, akik között a...
További információk