Alázatosság fokról- fokra
Szent Benedek regulájában az alázatosság fokairól elmélkedik, mintegy tizenkét lépésre osztva ezt az emelkedést, amellyel az alázatban a lélek Istenhez közelebb kerül. Bernát, mint valami misztikus látomást éli át, elmélkedi hosszasan ezt a gondolatot, de ellenkező irányból indul. A kevélység rétegeit hántja le. Az alázat és a gőg fokairól szóló munkájában arról ír, hogy a lelki életben tulajdonképpen nincs két út, hanem csak egy, de ez kétirányú… A gonoszság útja lefelé, az alázat útja fölfelé vezet. Jákob lajtorjáján is ugyanazon a lépcsőn lépegettek az angyalok: a fölfelé haladók is, a lefelé igyekvők is. Bernát szerint, ha vissza akarsz térni az igazsághoz, nincs szükséged arra, hogy új, ismeretlen utakat keress. Ugyanazon az úton fordulj meg, indulj vissza, felfelé, amelyen leszálltál: amely lépcsőfokokon kevélykedve lesüllyedtél, ugyanazon a lépcsőfokokon fogsz alázatossággal fölfelé menni… Nagyböjti csendjeinkben, lelkigyakorlatainkban érdemes mélyebben is átelmélked...