2022. március 8., kedd: Kikapcsolódás a hivatásból- Isten látja bennünk a pillangót
Talán a szabadidő (én- idő) helyett a feloldódás a megoldás. Talán, ha a feladatok nem kötelesség- szagúak, hanem szeretetből meghozott áldozat cseppek. A "szabadság" (= szenvedélyeink adta rabság) gyakran kecsegtető, de vajon nem csupán önmagamról szól? Szerintem egy gyereknek az ad a legtöbbet, ha anyával és apával lehetnek, nem az, hogy a szülei elmennek egy időre, majd visszatérnek, felfrissülve. Talán Jézus arra hív, hogy az életemet adjam értük. És nincs szünet. Végig idegeskedni egy napot, hogy mikor lehetek végre magamban, az a pokol. Már ilyenkor nem vagyok jelen a gyerekek mellett igazán. Lesz idő, amikor nem lesz igényük arra, hogy időt töltsenek velem. Fel kell oldódni. Talán el kell képzeljem, hogy Jézus ott van és segít a gyerekek körül (ami így is van), nem azért adott nehézségeket, hogy megszakadjak bennük (ez a begyakorlás része későbbi, nehezebb időkhöz), hanem azért, mert tudta, hogy elbirok velük és az Ő nagyobb dicsőségére nevelem majd őket