Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2018

Írország döntött

Kép
"Amikor gyermekgyilkos áldozatokat, titkos szertartásokat vagy vad tivornyákat tartanak furcsa szokásokkal, nem ügyelnek sem az életre, sem a házasság tisztaságára, hanem az egyik orvul megöli a másikat, vagy házasságtöréssel keseríti. Különbség nélkül mindenütt uralkodik a vér és a gyilkosság, a lopás és a csalás, a meggyalázás és a hűtlenség, a lázadás és az esküszegés, a jók zaklatása, a jótétemények elfedése, a lelkek fertőzése, a nemek fölcserélése, a házasságok szétzüllesztése, a házasságtörés és a kicsapongás." (Bölcsességek 14:23- 29) A napokban szavaztak az írek az abortusz legalizálását illetően. Megmondom őszintén, amikor Nyugatot úgy emlegetik, mint Európa szekularizált területét, az első dolog az, ami eszembe szokott jutni, hogy sajnos Keleten sem sokkal jobb a helyzet, a másik dolog az, hogy azért azt ne felejtsük el, hogy Írországban 50 évvel később legalizálták az abortuszt, mint a többi európai országban!  A leghithűbb, katolikus országnak számított. Idáig

Terveztétek vagy csak becsúszott?

Kép
Az egyik legidegesítőbb kérdések egyike a címben leírt! A keresztény emberek elég tudatosan élnek, nem csak úgy véletlenül történnek meg velük a dolgok. Általában Isten hív egy feladatra -halkan, nem erőszakosan- és mi választhatunk, hogy együttműködünk vele, hiszünk neki, bízunk benne vagy sem. Az utóbbi esetben a magunk szűk látóköréré (A Teremtőhöz képest) támaszkodva, elégedetten veregethetjük a mellünket, hogy mi milyen felelősségteljes felnőttek vagyunk, mert egy isteni személy bevonása nélkül képesek vagyunk dönteni. Én ezt inkább úgy mondanám, hogy istenné tesszük magunkat és megkérjük a világ és a saját magunk Teremtőjét, hogy tünjön el a képből. A következő bejegyzésem elég személyes hangvételű lesz, mivel arra jutottam, hogy hangot kell adjak arról, amiről kevesen mernek őszintén nyilatkozni manapság. Hogy miért nem, azt magam sem tudom. Nincs mitől féljünk, mert ha Isten velünk, ember mit árthat nekünk (?). Inkább fel kellene vállaljuk a hitünket e bűnös nemzedék előtt, a

A láthatatlanra fordítsuk figyelmünket

Kép
Tudjuk, hogy mi történt, amikor Péter levette a tekintetét az Úrról egy pillanatra. Elkezdett süllyedni! Velünk is ugyanez történik, ha a figyelmünket hagyjuk elterelődni és folyamatosan a teremtményekre (pl.: felebarátaink hibáira, önmagunk sérelmeire, az Egyház jelenlegi helyzetére) fókuszálunk. Ilyenkor nem ritka, hogy eluralkodik rajtunk a kétség, a félelem, a kilátástalanság érzése a jövőt illetően, sőt olykor még az indulat is és még annyi más dolog, érzelem, ami eltávolít minket a helyes útról. A harag, az indulat teljesen normális emberi érzelmek. Nem baj, ha haragszunk. De ha megmaradunk benne, akkor a gondolataink fixálva lesznek ezáltal, nem leszünk szabadok tőlük, uralni fogják az egész lényünket és ez már önkárosító. A negatív gondolkodás sajnos a lelki életünkre sincs jó hatással. A félelem pedig lemondás az Istenbe vetett bizalomról, a szeretet hiánya... A Szentírás is buzdít minket, hogy a láthatatlan, örök dolgokra koncentráljunk. Hogy hogyan tudjuk ezt megvalósít

Anonim hozzászólni, kritikát közzétenni, kéretlen tanácsot osztogatni, tinédzserkorban megrekedt felnőttek sajátsága

Ez a blog nem tökéletes, ahogy egyikőnk sem az. A saját tapasztalataimat szeretném megosztani általa, személyes hangvételben, nem teológiai dolgozatokat publikálni, abból van elég, úgy gondolom. A véleményem az, hogy ha valaki kontrollálni próbál másokat azt azért teszi, mert önmagát képtelen kontrollálni. "A kéretlen tanácsadás nem más, mint erőszaktétel a másikon." (Dr Csernus Imre) Csak azért történik, hogy a másik fitogtassa a tudását, közben elnyomva a másikat. Ez az ő problémája, nem az enyém! A kéretlen tanácsadó ilyenkor titkoltam a felsőbbrendű mindentudó szerepébe tetszeleg. Ilyenkor az illető nem mer negatív kritikát mondani a másiknak (ehhez bátorság és egyenes beszéd szükségeltetik illetve önmaga nyilt felvállalása), ezért inkább manipulatívan az okosabb segítő szándékában tetszelegve, kritikában rejti el a véleményét. A tanácsadás bátorsága mindig egyenesen arányos az illető hozzá nem értésével. Az illető azt feltételezi, hogy egy evidens dolog nekem

Katolikus szülők közös buktatói

Kép
Ismét Ripperger atya videóiból szemezgetve esett a választásom a következőre: Common pitfalls for catholic parents A gyermekeinknek is szabad akarata van. Előfordul, hogy nem válnak gyakorló katolikussá felnőtt korukban akkor sem, ha mi mindent megtettünk értük. A legtöbb szülő, amit tesz, hogy elmondja a gyermekeinek, hogy mit nem szabad tenni egy katolikusnak. Ez nagyon helyes és szükséges, de ha nem mondjuk el, hogy mi az, amit viszont tegyenek meg (és miért), illetve azt, hogy hogyan tudnak erkölcsös életet élni, akkor csak egy tiltólistát kapnak. El kell mondjuk nekik, hogy miért fontos a böjt, hogy milyen erények vannak (64 db van belőlük...ki fogok térni rájuk egy bejegyzésben) és, hogy hogyan tudnak növekedni az erényekben. Ha látják a szüleiket imádkozni, böjtölni, akkor természetes lesz nekik, hogy ők is ezt tegyék. A jó példa nagyon fontos! Ha aggódunk azon, hogy a lányunk milyen férjet választ majd, akkor a legfontosabb, hogy a férjünk legyen jó édesapa, aki szor

Hat generáció, generációs spirit, démonok hatásai

Kép
Valaki kérdezhetné, hogy hogyan jutottunk el idáig, miért van ennyi rossz ma a világban? Ripperger atya tudja a választ. Az ő gondolatait szeretném közzétenni. Itt , a videóban meg tudjátok tekinteni az eredeti anyagot, angol nyelven. Az anyag 120 éves időtartamot ölel fel, mindössze egy órás előadás során, így nem tér ki bővebb magyarázatra. Bárki számára közérthető nyelvezetű, nem szükséges teológiai előképzettség vagy doktorátus a megértéséhez, pont azért, mert mindenkihez,  laikusokhoz szól! Aki bővebb magyarázatot igényel, annak javaslom az atya könyveit áttanulmányozásra. A legtöbb hívő nem is tud a generációs spirit létezéséről, így véleményem szerint mindenképpen figyelemfelkeltőek az exorcista pap gondolatai. Minden generációnak voltak erényei es jellemhibái. A "legnagyobb"  generáció óta megindult a démoni hatások ugrásszerű növekedése, mivel a társadalom háttérbe szorította és nem élte meg az életállapotbeli feladatait és kötelességeit (pl: apaság-, anya

"Adtam neki időt, hogy megtérjen, de nem akart megtérni paráznaságából." (Jelenések könyve 2, 21)

Kép
Ma szeretnék írni a jelenlegi helyzetről, a Szentírást hívva segítségül. Fogadjátok szeretettel, gyümölcsöző felismeréseket kívánok! Nem titok, hogy aggódom az emberek lelki üdvéért. Mindenkiéért, de leginkább azokért, akiket félrevezetnek. Mindenféle cifra körítés nélkül megosztom Veletek a következőket. Elmélkedjünk együtt. Aki nem ért egyet, Istennel vitázzon, hiszen ezek az Ő szavai. 😉 A Tanítás megváltoztathatatlanságáról: "Amit kezdettől fogva hallottatok, az maradjon meg bennetek." (1János 2, 24) Protestánsoknak: "A hit halott tettek nélkül." (Jakab 2, 26) A konzervatívok és a liberálisok közötti cicaharc ellen: "... ne kövessék az igazságtól elfordult emberek parancsait. A tisztának minden tiszta, a tisztátalannak és a hitetlennek pedig semmi sem tiszta, mert romlott az értelmük és a lelkiismeretük. Hangoztatják, hogy ismerik az Istent, de tetteikkel megtagadják, mert utálatra méltók, konokok, semmi jóra nem képesek. Te ellenben azt hírdesd,

Mi lehet vonzó ma a házasságban?

Kép
Az előző bejegyzésemben kissé talán nyers voltam, de ez az igazság, amit leírtam és az néha fáj. Valahogy úgy képzelünk el egy keresztény embert, hogy ül a sarokban egyedül, morzsolgatva a szentolvasót, szótlan és minden más, de főleg nem vitapartner. Jézus sem volt elfogadó, ahogy gondolják néhányan. Kihajtotta a kereskedőket a templomból, a parázna asszonynak pedig a következőt mondta: "Menj és többet ne vétkezz!" Azért ez elég durva megnyilvánulás! (szerintem lényegretörő, tiszta, korrekt, abszolút a tíz parancsolathoz igazítható) ahhoz képest, ahogy ma az elváltak-, újraházasodottakhoz szólunk) Szóval van olyan, aki a megtérését követve megszelídül de van, aki megmarad "lázadónak". Én az utóbbihoz tartozom, bár egyre többet hallgatok. ;-) Milyen érdekes, hogy ma azt tartják lázadónak, aki kitart a házasságban, egy férfitől szüli a gyermekeit és igyekszik keresztény, erkölcsös életet élni. Már kaptam ilyen jelzőt, mert  a nagy család mellett kampányoltam. A na

"Az én testem, az én döntésem!" vagy "Ez az én testem, mely értetek adatik."

Kép
A békéről szeretnék előljáróban írni, arról a békéről, ami vonzó, magával ragadó, látható, érzékelhető szavak nélkül is, nem lehet mellette csak úgy elmenni. A Nagymamám jut eszembe. Látom ma is magam előtt, ahogy ül a nagy almafa alatt egy széken, a délutáni pihenőjét töltve. Mély szomorúságot éreztem mindig rajta, talán már maga sem tudta, mi bántja. Mégis béke, megbékélés volt ebben a szomorúságban. Amikor nevetett, kacagott, felpezsdült körülötte a levegő. Meg tudtam nevettetni. Jó volt látni, ahogy kacag, nekem is örömöt okozott vele. Csak körülbelül tudom, miken ment keresztül az élete során. Soha nem beszélt például a háborúról. Keveset beszélt amúgy is. Régen az embereknek nem volt ekkora közlési vágya, mint ma. Telefonálunk, blogolunk, like- olunk, megosztunk, levelet írunk...egyszerűen folyamatosan nyüzsgünk. Ha egy perc kimarad, megállunk, az a perc értéktelen- gondoljuk. Pedig a béke megvan bennünk is, csak meg kell álljunk, ha fel akarjuk újra fedezni. Leülni egy nagy alma

Elváltak, újraházasodottak áldoztatásáról

Kép
Valami miatt az Úr megengedi azt, hogy megtörténjen ma az az Egyházban az, amit a vak is lát. Valószínű azért, hogy így is méginkább nyilvánvalóvá váljon, ki az aki igazi Krisztus- követő. A dícsőség az Övé, így előre le szeretném szögezni, hogy minden felismerésem, békém Tőle ered. Nélküle semmi sem vagyok. Mást is a kegyelem vezet világosságra, nem lehet kiérdemelni. Sokan úgy gondolják, hogy a kegyelem valamiféle jó érzés, de több Szentünk tapasztalatát is megvizsgálva látható, hogy a kegyelem bölcsesség, ajándék, nem az érzelmeinkre hat, hanem a TUDATUNKRA. Egyszer csak hirtelen tisztán látunk egy bizonyos helyzetet, mondjuk egy Szentmisén- vagy Szentségimádáson való részvétel után. Ripperger atya szerint, aki egy amerikai, exorcista pap, -érdemes rákeresni- az érzelmeinken keresztül a legtöbbször a gonosz hat ránk. Vannak spirituális "cookie"-k, ahogy ő fogalmaz, de leginkább a spirituális út elején. Azt mondja, a gonosz hozzáfér a képzeletünkhöz, a memóriánkhoz, tudja