Mi lehet vonzó ma a házasságban?
Az előző bejegyzésemben kissé talán nyers voltam, de ez az igazság, amit leírtam és az néha fáj. Valahogy úgy képzelünk el egy keresztény embert, hogy ül a sarokban egyedül, morzsolgatva a szentolvasót, szótlan és minden más, de főleg nem vitapartner. Jézus sem volt elfogadó, ahogy gondolják néhányan. Kihajtotta a kereskedőket a templomból, a parázna asszonynak pedig a következőt mondta:
"Menj és többet ne vétkezz!"
Azért ez elég durva megnyilvánulás! (szerintem lényegretörő, tiszta, korrekt, abszolút a tíz parancsolathoz igazítható) ahhoz képest, ahogy ma az elváltak-, újraházasodottakhoz szólunk)
Szóval van olyan, aki a megtérését követve megszelídül de van, aki megmarad "lázadónak". Én az utóbbihoz tartozom, bár egyre többet hallgatok. ;-) Milyen érdekes, hogy ma azt tartják lázadónak, aki kitart a házasságban, egy férfitől szüli a gyermekeit és igyekszik keresztény, erkölcsös életet élni. Már kaptam ilyen jelzőt, mert a nagy család mellett kampányoltam. A nagyszüleim idejében ez volt a NORMÁLIS. Annyira vágyom rá néha, hogy abban az időben élhessek. Az sem tart vissza, hogy szegények voltak az emberek. De mindenhol ott volt a feszület a falon, a kemence, ami mellé odakuporodhatott a nagy család, a tisztaság, amikor az embereknek több idejük volt egymásra, még mindenki kézimunkázott, segítették a generációk egymást. Persze lehet, hogy ez csak egy romantikus vágyódás, hiszen volt feladatuk bőven. Mi is fűtöttünk fával egy ideig. Szoptatás mellett nem ajánlom kis gyermekes anyukáknak!😊
A kissé hosszú bevezető utàn, térjünk rá a témánkra.
Valyon mi lehet vonzó a házasságban mások számára?
1. Biztonság:
Van egy társ, aki kitart mellettünk jóban- rosszban, amíg a halál el nem választ, aki gondoskodik rólunk és akiről gondoskodhatunk. Igen, ez létezik még ma is, megkaphatjuk hozzá a kegyelmet.
2. Elfogadás:
Úgy fogadják el egymást a házastársak, ahogy vannak, nem akarják egymást megváltoztatni. Jó az, amikor az embert valaki teljesen elfogadja és amikor nem kell szerepeket játszani.
3. Elmélyülő kapcsolat:
Ha hiszitek, ha nem, a szentségi házasságban megélt szex a legjobb, mivel Isten a házas életet a házasság keretein belül szánta. A nevében is benne van. Házas élet. Lelkileg is úgy tud mélyülni egy házasság, ha a felek egységet alkotnak, de tapasztaltam, hogy ez nem szűnik meg akkor sem, ha valamilyen lelki- vagy testi dolog miatt ideiglenesen szüneteltetni kell. Olyan erős kötődés alakul ki a hormonok miatt az együttlét során, ami elmélyíti a házasságot. (Ezért is nagyon fájdalmas, amikor házasságon kivül próbálják a szexet 'használni' kötődés erősítésre, mert ilyenkor nem ígértek egymásnak semmit sem a szerelmesek. A vágyaikat kiélik és ha elmúltak az érzelmek, jöhet a következő. Így gyengül egyre jobban és jobban a kötődésre való képesség, és ez kiüresedéshez, elmagányosodáshoz vezet. Erről pszichológusok,
kutatók beszélnek, nem én találtam ki.)
4. Nem a külsőségek elsősorban a kapcsolatot fenntartó tényezők.:
Aki komolyan elköteleződik, az az idő múlásával nem törődve, ugyanúgy tud szeretni, akkor is, ha már nem 60- as a derékbőségünk és szarkalábak jelennek meg a szemeink körül. Nem kell attól tartanunk, hogy elhagynak egy szebbért, fiatalabbért, mert mindketten elfogadjuk az idő múlását. (Egy olyan szoros kapocs a házasság, hogy nem adjuk fel csak úgy.) Ez korántsem azt jelenti, hogy el kell hanyagoljuk magunkat. Dehogy!
A férjem szokta mondani, hogy
"egyre csúnyábbak leszünk". 😊😀
A kisugárzás azért sok idős ember, -házaspár arcán gyönyörű.
5. A gyermekek méginkább erősítik az összetartozás tudatát:
Sosem fogom elfelejteni a férjem arcát, amikor először megpillantotta-, majd percekig a kezében tarthatta az éppen akkor világra született első fiúnkat. Azóta is kivételes a kapcsolatuk. A harmadik szülésre már elég rutinos lettem, szülés előtt két órával haza akartak minket küldeni, annyira semmi jele sem volt a nagy kaland kezdetének.
Az életem legfontosabb élményei, eseményei közösek a férjemmel, együtt éltük át őket. Háthogyne erősítené meg a kapcsolatunkat?
A nehézségek is összekovácsolnak egy jól működő házasságban.
6. Szabadság:
Biztosan furcsállod most, amit olvasol, de meg lehet élni a szabadságot (vagyis csak itt lehet igazán) a házasságon belül. Ennek a kifejezésnek az értelme más egy keresztény embernek. Szabadság ma sokaknak az, amikor azt csinálnak, amit akarnak. Ha például annyit iszol, amennyit akarsz, akkor függő leszel előbb- utóbb alkoholista, ez nem szabadság, hanem függőség. Egyre többre lesz szükséged ahhoz, hogy jól érezd magad. Ha a szexre fordítjuk ugyanezt az analógiát, ha minnél több partnered lesz, akkor annál inkább kapcsolat függővé-, élvezet hajszolóvá válsz, semmennyi szexuális együttlét sem fogja csillapítani a vágyadat, hiszen nem a rendeltetésének megfelelő helyen élsz ezzel a csodálatos ajándékkal. Saját vágyaink kielégítése önző dolog, ellenben a házasságon belül egymás teste ajándék a másik számára.
Ugyanez az étkezés kapcsán. Ha van alkoholfüggő, kábítószerfüggő, notorikusan manipuláló, torkos ember, akkor miért nem mondja ki végre valaki, hogy a szex- függőség is egy komoly függőség, szenvedélybetegség, amit kezelni kellene.
Azért vagyok szabad a házasságban, mert nincsennek függőségeim. Szabad vagyok mindentől. Azt hiszem nincs olyan ember vagy dolog, akitől vagy amitől ha meg kellene válnom, fizikai fájdalmaim lennének vagy kényszeresen ragaszkodnék.
Isten segíteni tud minket abban, hogy ne függjön mástól a boldogságunk, egyedül tőle. Ő pedig tökéletesen tud szeretni, állandó, örök, sosem lehet benne csalódni. Aki világi dolgokhoz köti a boldogságát vagy teremtményekhez ( emberekhez, a természethez, élvezetekhez) az nagy bajban van, mert ezek elmúlnak mind.
Egyedül Isten örök és Ő vágyik arra, hogy Vele együtt töltsük a földi-, majd az égi életünket.
Hihetetlen, hogy közel 300- an nyitották meg, olvasták a blogomat. Köszönöm szépen! Amikor elkezdtem úgy voltam vele, hogy ha egy ember olvassa és elgondolkozik rajta, már megérte.😊
Isten áldjon Titeket és vezessen el az örök életre!