A szentek közbenjárása vagy a "Lábunk együtt járjon"...

"Az igazi érettség az, ha csendben maradsz , mosolyogsz, hátat fordítasz és sávot váltasz. Mert ahol a tudatlanság beszél, az intelligencia hallgat!"

(Antonia Gravina)

        

Van az az idióta, bugyuta ima, tudjátok? Ami terjed manapság bizonyos szeretetláng mozgalmas körökben. 

Ideteszem, had "csodáljuk" !:

Amikor először láttam és hallottam ezt az imát, arra gondoltam, hogy "most ez komoly?". Idáig süllyedt az emberiség szellemileg, hogy egy ilyen bugyuta, óvodáskorú gyerekek szellemi szinjén lévő (tisztelet a kivételnek! Sok ovis ennél sokkal értelmesebb amúgy.) ima fogja megmenteni a világot, ezt kell mondani, ezt KELL hinni? 

Ráadásul hihetetlenül érzelgős! 

"Tekintetünk összeforrjon..." 

Hihetetlenül megtévesztő, mert ha nincs ott a megszólítás (Imádott Jézusom), akkor olyan mintha az emberek egymásnak mondanák, hogy lábunk együtt járjon, szemünk egymásba nézzen, stb. Nem Istenre kellene tekintsünk?

Megmondom őszintén, hogy elkerülte a figyelmemet eddig a megszólítás, sokan anélkül is mondják...

Már megint a humanizmus, az emberközpontúság...

Ha egy vallás emberközpontú, az ördögi. 

Hagyjuk meg Istent középpontnak! 

Ne építsünk új "vallást"!

Létezik alternatíva ehelyett az ima helyett. Van olyan ima, vannak olyan imádságok, amelyek működnek, amelyek már bizonyítottak az évszázadok során! Van ima, éspedig a Rózsafüzér (és most engedtessék meg, hogy protestáns érzületű- katolikus és a Rózsafüzér iránt közömbösöktől elnézést kérjek, hogy már megint ezt az imát népszerűsítem, de mivel a Szűzanya Szeplőtelen Szíve fog győzedelmeskedni, ezért ismételten kihagyhatatlan a megemlítése és az imádkozásra való ösztönzés, ha a győztes csapatban szeretnénk maradni vagy/és befutni), amellyel háborúkat lehet megállítani, amelytől a gonosz retteg, amely védelmet, bölcsességet ad, elvezet Jézushoz és megnyitja az üdvösség kapuját.

Lehet imádkozni a zsolozsmát! Az őseink is mind ezt tették! Nem is volt olyan állapotban az egyház, mint ma! Az egész egyház együtt imádkozza (jobb esetben), egyesít mindazokkal, akik imádkozzák. Hát nem csodálatosabbak a zsoltárok, mint ez a szemét, hogy "lábuk együtt járjon"?!

Ez a karikatúrája az egyház közös imájának, a zsolozsmának! 

Nem látjuk?

Mert miközben ezt az új imát népszerűsítik, addig alig hallani azt, hogy laikusok is imádkoznák a zsolozsmát. 

Kikoptatják, elfeledtetik.

Pedig a szentjeink ezeken szentelődtek meg.

Van még egy nagyon fontos ima, vagy inkább könyörgés. Ha még hiszünk abban, ami katolikus, akkor tudnunk kell, hogy a napi szentekért mondott szentmise, ha együtt imádkozunk az adott napon ünnepelt szenthez közösen. Nagy kegyelmek forrása! Létezik az egyháznak a már üdvözültek tábora! Egyre elfeledettebbek sajnos, ahogy hal ki a természetfeletti hit a hívők körében. Ők, a szentek, tudnak nekünk segíteni, hogy mi is üdvözülhessünk, javuljunk, gyógyuljunk, közbenjárak értünk. A mai napig árad a kegyelem a szentektől. Mártírjaink vére táplálja az egyházat, elsősorban Jézusé, de a szenteké is.

Ahogy egyre inkább protestáns- baráttá válik a liturgia, a hitoktatás, a papképzés -sokan már csak Kis Szent Terézt és Pió atyát ismerik-, egyre inkább feledésbe merül a szentek közbenjárásáért mondott ima hatékonyságába vetett hit és egyaltalán a róla való tudás...

Az emberek jobban hisznek egy gyarló testvérük közbenjáró imájában, amely természetesen egy érzelmektől túlfűtött, karizmatikus, gitárral, cintányérral, csörgődobbal dicsőítő, hitgyülire- hajazó alkalmon történik, figyelve arra, hogy az érzelmekre maximálisan hassanak és értelmi megtérést, -változást ne eredményezzen.

A katolikus hitünk tanítja, hogy csak annak van joga a természet törvénye szerint fölöttünk -kézrátételes imára gondolok- imádkozni, aki hierarchiában felettünk áll (pl.: pap, férj).

Ezt is jól elfelejtettük...

Imádkozni kell, lehet másokért! Kötelességünk is! Arra gondolok, amikor kézrátétellel egymásért imádkoznak teljesen egy szinten lévő emberek. 

Itt van a szemünk előtt megannyi szent csodás példája, ők már a mennyországban vannak, Isten színelátásában, egyesülve vele, és nem kérjük őket, hogy járjanak értünk közben? 

Sajnos nem igaz az, hogy mindenfélét imádkoznak -régi és új, kötött imákat is- manapság. Az a bizonyos "lábunk együtt járjon"- csapat olyan imát preferál, ami közben jól érzi magát, például a saját szavas és a halandzsa imát. Ez az az ima, amit a Szentlélek ajándékának titulálnak, közben pedig világosan írja a Szentírás, hogy aki megkapta a nyelvek adományát az első Pünkösdkor, azok mind az értelmét is tudták az imáiknak, nem kellett egy külön  karizmával megajándékozott testvért keríteni, aki tolmácsolta a jelentésüket!! 

"...szétszóródó, tüzes nyelvek lobbantak föl előttük és leereszkedtek mindegyikükre. Valamennyien elteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy amint a Szentélek szólásra indította őket. Ezidőtájt az ég alatt található mindenféle nemzetből tartózkodtak istenfélő zsidók Jeruzsálemben. Mikor ez a zaj támadt, tömeg verődött össze és megzavarodott, mivel ki- ki tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Meglepődtek és álmélkodva mondták: "Ugye ezek, akik itt beszélnek , mindnyájan Galileából valók? Hogyan hallhatja akkor mindegyikünk saját anyanyelvét?"

(Apostolok csel., 1: 3- 8)

Mennyivel könnyebb út a saját szavas, ömlengős, érzelmes ima, mint az elmélkedés! Még jobban is érzik magukat tőle. Ha Istent csak a vigasztalás miatt szeretjük...az önérdek, nem valódi szeretet.

Egyszer azt mondta egy pap, hogy nem a könnyű úton kellene hagyni a modernistákat, ahol saját szavas imáikkal lelki sötétségbe altatják magukat, hanem kirázni a komfortzónából őket böjttel, elmélkedéssel, kötött imákkal ! 

(A saját szavas ima, a fohászok is fontosak! Nem ellenük beszélek, csak manapság bizonyos körökben a fontossági sorrend eltolódott. Ez a gond.)

Szellemileg le akarják nullázni a mai híveket, ez látszik! Olyan dolgokra ösztönzik őket, ami könnyű, nem megterhelő, kényelmes. Hát nem vagyunk elég kényelmesek már így is?

A nagyszüleim generációja átélte a második világháborút, saját maguk termelték meg az élelmet, 6- 8- 10- 15 gyermeket neveltek fel és maguk építették fel a házaikat. 

És mi arra nem érzünk elhivatottságot, hogy amíg tölt a számítógép vagy megy a mosógép, egy picit többet imádkozzunk, engeszteljünk? 

Pedig erre nagyon nagy szükség van most.

Szeretnék mutatni egy imát. 

Hogy milyenek voltak száz éve a nagy- vagy dédszüleink generációjának az imái? 

 Közben az is eszembejut, hogy a mai modern, felvilágosult, értelmiségi, sznob kultúránk miért olyan büszke a "Lábuk együtt járjon" kezdetű bugyuta imára.

Hasonlítsuk össze! Vajon melyik bír több áhitattal? Melyik segít jobban Isten felé? Melyik mélyíti el jobban a hitünket? Melyik tartalmaz hitigazságokat?

Több szent hitvallóról

Jézus! Igaz világosság, aki nélkül nincs boldogság, téged áldunk buzgósággal a dicső hitvallók által.

Tenálad nélkül az elme, sötétségben tévelyegne: de a hit, lelki fény- napod, minden homályt eloszlatott.

Oly nagy e szent fényereje, hogy a gyarló ember vele győz a test és világ felett s így nyer az égre érdemet.

Ebben, kiket ma tisztelünk , a szentek szép példák nekünk; ők hittek s a hit szerint éltek s megnyerék, amit reméltek.

Hitük jutalma te lettél, ki tőlük itt szerettettél, ők most színről- színre látnak; kit itten hitben imádtak. 

Édes Jézus! Adj kegyelmet nekünk is, hogy e szenteket kövessük igaz hitben s lássunk téged egykor égben. 

Dicsőség legyen Atyának, az ő egyszülött Fiának, vigasztaló Szentléleknek, Háromságban egy Istennek.

"Az igaz, ha megfedd, szeretetből teszi."

(141.Zsoltár)

Ajánlom: 

A Szeretetláng mozgalom témában

https://invocabo.wordpress.com/2024/06/25/a-es-a-nihil-obstat/

https://invocabo.wordpress.com/2024/06/26/lang-de-nem-szeretet/