Az anyaméh gyümölcse jutalom. Miért félünk mégis a gyermekáldástól? Bizalom az Úrban kontra világnak való megfelelés

Annyira az van bennem, hogy nem jó, amit a modernisták harsonganak a fülünkbe...
"Ne vállalj több gyereket, ki fogsz készülni idegileg!...
"...és mégis hova szülnek még gyereket...lakásuk sincs."
Most őszintén, akinek van háza, (=hitele egy banknál, kvázi ő egy adós, a bank pedig a tulajdonos) lakása, az mennyivel van jobb helyzetben, "biztonságban" azzal szemben akinek nincs?
(Nem azokról beszélek, akik örököltek vagy kaptak egy házat, bár őket sem a házuk fogja megmenteni, hanem Jézus Krisztus.) Bármikor jöhet egy válság, munkahely elvesztése, egy betegség, egy háború (igen sajnos, főleg errefele, ahol mi élünk). Akkor a vagyonunk - ha van-, a tulajdonunk meg fog minket menteni? A háborúban nem születtek gyerekek? Vagy a Szűz Anya azt mondta Gábriel arkangyalnak, hogy "bocsi, de most még nem teremtettük meg Jocival az egzisztenciánkat...addig én biztos nem szülök! Enyém a felelősség, nem ruházom át egy isteni személyre! Egyébként is most olyan a politikai helyzet, hogy nem tudunk bevállalni egy gyereket! Józsefnek akkor fusiznia is kellene! Nem, ne haragudj, felelős keresztényként a döntésem teljesen helyénvaló és példaértékű."
Elgondolkodtató, igaz?
Vajon a mi gyerekeink generációja emlékezni fog arra, hogy voltak emberhez sokkal inkább méltó, a természet rendjét követő generációk, akik nem használtak fogamzásgátló szereket, Istenre bízták a gyermekáldást, nem számolgatták a napokat, hogy mikor tudják megkerülni a nem kívánt, új életet. A nagyszüleink idejében, a nagy szegénységben, háború után, nem volt kevés gyerek. Akkor még nem beszéltek anyagi jólétről, minden gyereknek külön szobáról, az iskolai tanulmányokon felül különórákról, a legújabb játékok megszerzéséről. Nem! Semmijük sem volt az embereknek, talán egy darabka föld. Miért néznek ma ferde szemmel azokra az anyákra, akinek három gyereknél több van? Azt gondolják biztosan kisebbségi vagy állandóan együtt vannak a férjével ( ami nem igaz...kisgyerekesek tudják, hogy a kezdetekkor az ember lánya örül, ha legalább a mellékhelyiségben egyedül lehet, nem hogy...) vagy biztosan a segély miatt vállalta. Az emberek többségében fel sem merül, hogy szimplán normális (mert ma abnormális a helyzet), hogy elfogadja az Életet. Meg kell, hogy mondjam, hogy olyan most kicsit mintha zsákutcába értünk volna. Senki sem meri kimondani, hogy a természetes születésszabályozás jó vagy rossz, de a sátán füstje bennt van az Egyházban...Én nem sok nagycsaládot látok. Katolikusok nagy százalékban fogamzásgátló szereket vagy -eszközöket használnak. Régen azok sem számolgatták a ciklusuk napjait (talán jobb volt, amíg nem volt a tudomány ilyen fejlett, mert rosszra használjuk), akik például - mai szóhasználattal- nem tehették meg anyagilag, hogy bevállalják a következő gyereket. Valóban anyagi jólétre van szüksége egy gyermeknek? Nem inkább szerető családra, Anyára, Apára, biztonságra? Valóban a szülőknek kell megvásárolnia a lakásokat a gyerekeiknek, hogy az életben ne tanulják meg, hogy hogyan kell valamiért megdolgozni? Tényleg??
Ma jólét van Európában. Van mit együnk, van ivóvizünk, ruháink, központi fűtéses lakások, orvosi ellátás, iskolák...stb. A legtöbben nyaralni járnak, van autójuk, tv, internet, minden.
Akkor valyon miért nem vállalunk még mi, katolikusok sem több gyereket? Magamnak is mondom! Miért félünk? Miért nem bízunk Istenben? Neki sokkal nagyobb terve van az életünkkel, mint amit mi elhiszünk vagy gondolunk magunkról.
Valyon eljön még az az idő, hogy az lesz kereszténynek titulálva, aki valóban Istent helyezi az életének az első helyére?
Együtt szerettem volna gondolkodni. Magam is tele vagyok kérdésekkel a témában és volt Pápáink enciklikáit olvasgatom, mert a helyi pap véleménye a témában az volt, hogy:
"A Katolikus Egyház ellenzi, de használhat fogamzásgátlót, ha szeretne...a hívek 90% ezt teszi...4 gyerek elég." - mondta a pap.
Döbbenet!
Vigyázni kell ma, kinek hisszünk! Akit meg lehet téveszteni, azt megtévesztik és a végén majd észre sem veszik, hogy Az, akit ők dícsőítenek már nem a názáreti, hanem a gonosz maga...

Egy rettentően érdekes értekezés az utóbbi 6 generációról, az egyik legismertebb, amerikai exorcistától,
Fr Rippergertől:

 https://youtu.be/XC_hJywMUQ8

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2018. 11. 25., vasárnap: Lelki küzdelem fokozatai, Chad Ripperger atya nyomán

2020. december 25.., péntek: Chad Ripperger atyától a házasságról. Különösen feministáknak nevelt lányoknak, feleségeknek ajánlom szeretettel.

2020. november 2., hétfő: Egyre nagyobb házak, egyre kisebb családok