2018. 10. 16., kedd: „Julival, a feleségemmel átálltunk erre a projektre. Hogy akkor most illő módon hozzáöregszünk a nagypapa- és nagymamaszerephez. És akkor, becsúszó szereléssel… A Jóistennek van humora. Küldött nekünk is egy kisbabát. Egyszerre kell tehát megfiatalodnunk, visszababásodnunk, meg előre nagyszülősödnünk.” (Lackfi János József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós)

Lackfi család egy része

Nincs lehetetlen, ha elfogadjuk az életeket, követjük Isten tervét es mellette keményen dolgozunk! Lackfi Jánosnak es feleségének sikerült a karrierépités és a családalapitás egyszerre. Az egyetemi éveik alatt négy gyeremekük született (az ötödik már úton volt), azóta kaptak meg egy babát, szinte egy időben az unokájuk születésével. 

Fiatalon házasodtak, felváltva jártak egyetemre, így tudták megoldani az  éltüket akkoriban. Itt megtekinthetitek az egyik interjújukat erről a témáról. 

Sugárzik róluk a boldogság!

Az alábbi cikkből is sok érdekes dolog kiderül arról, hogy a nagycsalád megoldható! Régen is az volt es ma is az!

A költő hatodik gyermeke már az anyaméhben az unokája nagynénje volt

Születésnapos nagyinterjú a 44 éves Lackfi Jánossal, aki a Mandinernek elárulta, mit gondol nagycsaládról, kultúráról, politikáról, Istenről.

A költő, író egy hónapja nagypapa, miközben pénteken született meg hatodik gyereke. Nem akarja egymaga megállítani a nemzetfogyást, egyszerűen csak – mondja viccesesen – nincs otthon tévéjük, feleségével úgy voltak vele, „hogy ha a Jóisten gondolja, akkor beköszön.” Hat élő gyermekük van, és „kettő odafenn”, Róza és Lőrinc. Őket is számon tartják, beszélnek róluk. Amikor fia bejelentette az unoka érkezését marhára örültek. 

„Julival, a feleségemmel átálltunk erre a projektre. Hogy akkor most illő módon hozzáöregszünk a nagypapa- és nagymamaszerephez. És akkor, becsúszó szereléssel… A Jóistennek van humora. Küldött nekünk is egy kisbabát. Egyszerre kell tehát megfiatalodnunk, visszababásodnunk, meg előre nagyszülősödnünk.”

Természetesen néha aggódott amiatt, íróként képes lesz-e eltartani ekkora családot, „de a kereskedelmi szemlélet okafogyott, ha egy élőlényről beszélünk. Az aggodalmakat nem lehet megúszni, minél több gyerek van, annál többért aggódsz. Abban azért bíztam, hogy ha odateszem a magamét, a Jóisten is megsegít.” A gyerekeit is arra neveli, hogy nem minden a pénz. „Hiába úszol a pénzben, ha végigszenveded az életed” – mondja Lackfi, majd visszaidézi, ők is ismerték huszonévesen a szegénységet, amit mégsem éltek meg annak.

 Észre sem vették, hogy szűkölködnek, „nem volt idő siránkozni. Most meg öröm öröm hátán. Friss gyermekem már az anyaméhben nagynéni volt! A tetejébe az unokám nagynénje.”

Megverselte unokája és lánya születését is, Facebook-oldalán írta: „Eszelős nagy / buli van ma, / ide huppant / Julianna…” Alig él, máris nagy lájkvadász. És itt azt, hogy „alig él”, szó szerint kell venni – mondja. Ha az orvos előző délután be nem fekteti a kórházba feleségét, alighanem sem anyuka, sem leánya nem ússza meg élve. „Ilyen pengeélen táncolás az életünk. (…) Szakadék peremén billegünk mindannyian”. Oláh Jánosként indult, de a gyerekek és az unoka is már az írói álnévnek indult Lackfi nevet viselik. Az elején evidens volt szüleinek is – Oláh Jánosnak, Mezey Katalinnak – hogy ezt fogja tenni. Sőt, tanácsolták – mindketten írók, tudták, ilyen ez a szakma. Amikor aztán igazságügyileg is felvették a Lackfi nevet, az azért megsuhintotta őket – teszi hozzá. Sokan róla sem tudták a szakmában, kik a szülei. 

Nem a katolicizmusával magyarázza, hogy nem iszik, nem dohányzik, hanem azzal, hogy mindkét örvény be akarta szippantani. Onnan fordult vissza, ahonnan terápia nélkül még egyáltalán lehet. Szenvedélyes emberként úgy véli, jobb nem játszani a tűzzel. Nem is akar megveszekedett katolikusokat nevelni, „Ha nem küzdenek meg a hitükért, az nem is lesz önálló életvitel alapja, csak rájuk nyomott kaloda”, ő meg szabad embereket szeretne nevelni.