2018. 12. 10., hétfő: Kiüresített lelkeket képes Isten megtölteni kegyelmekkel



Advent a bűnbánat ideje, felkészülés Jézus eljövetelére. Ahhoz, hogy a szívünkbe tudjuk fogadni Őt, el kell szakadnunk a világias dolgoktól, mindentől és mindenkitől, aki elfordítja a figyelmünket az égiektől. 


Keresztelő János nem járta az országot, hanem a pusztában élt és a Jordánnál keresztelt. Bűnbánatra ösztönzött, az Úr eljövetele előtt. A puszta szimbólikus jelentéssel bír, jelentheti azt a sivárságot, azt a lelki kiüresedést, amit el kell érjünk, mielőtt Jézussal találkozunk. 

Csak akkor tud minket betölteni, kegyelmeivel elhalmozni, ha nincs Nála fontosabb számunkra, ha Hozzá képest minden és mindenki csak másodlagos, ha nem tapadunk földi, múlandó dolgokhoz. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a földi életünk véges és semmi az örökkévalósághoz képest, akkor már nem fogjuk hajszolni a földi kényelmet, meghajolva és imádva ezáltal a Sátánt.


Hogyan tudjunk kiüresíteni magunkat?
Ezt a mai ember nem is érti. Minden boldogságot, kiteljesedést, kielégülést földi dolgoktól és sikerektől vár. Anyagi jóléttől, utazásoktól, ételektől, barátságoktól, szerelemtől, házastárstól, gyerekektől, tudástól, sporttól, hobbitól, internettől. Ezek mind jó dolgok, de a maguk helyén! Isten után!

Kiüresíteni úgy tudjuk magunkat, ha csöndben, Istenre figyelünk, ha időt töltünk Vele, ha bűnbánatot tartunk, ha gyakrabban megyünk Szentmisére, ha Szentségimádásra járunk, ha olvassuk a Szentírást, ha imádkozzuk a Rózsafüzért, ha elmélkedünk. 


Mindannyian más tehetségeket kaptunk, mindannyian mások vagyunk, így egyénfüggő az is, hogy kinek mitől kell megszabadulnia a kiüresedés, megtisztulás folyamán. Félreértés ne essék, semmiképpen sem a karizmáitól, mert azok pont Isten nagyobb dicsőségére szolgálnak és felebarátaink épülésére (ha jól hasznaljuk őket)! A kereszténység és az anyaság sem olyan, hogy van egy ideál és mindenkinek ugyanolyannak kell lennie. A Teremtőnk nem egy sorozatgyártó, Ő egyéniségeket teremt. Hihetetlenül színes világban élhetünk, ahol ha megfigyeljük mondjuk az állatvilágot, akkor láthatjuk, hogy kimeríthetetlen a variációk lehetősége az egyes fajokat tekintve. Minket, embereket is különböző talentumokkal ajándékozott meg Isten. Nincs két egyforma ember a Földön és a kereszténység lényege nem az, hogy mindenben ugyanolyan stílusúak legyünk és ugyanolyan extrovertáltak, mint a legtöbben. 
Ha megnézzük a szenteket, ők is nagyon különböztek egymástól. Más kivállóságaik és gyengeségeik voltak. 


Igazi önismeretet akkor szerezhetünk, ha közel vagyunk a Teremtőnkhöz. Sokaknak azért nincs lelkiismeretfurdalásuk, bűntudatuk, ha bűnt követnek el vagy megbántanak másokat, mert eltávolodtak az Igazságtól. Spirituálisan vakok. Nem tudnak gondolkodni többé. Minden motivációjuk, cselekedetük mögött az érzelmeik vannak középpontban, nem ész érvek. Egy buta személyiségteszt alapján én is menthetetlenül idealista vagyok, az érzelmeim irányítanak. Rájöttem, hogy nem lehet az egész emberiséget csupán 16 különböző csoportba besorolni. Isten ennél sokkal, de sokkal nagyobb színpalettával dolgozik. Alap sajátságok lehetnek igazak, de hogy konkrétan megmondják 100%- an, hogy ki, milyen, az hazugság. Sem a racionális, sem az idealista emberekkel nincsen baj. Mindenkit okkal teremt Isten olyannak, amilyen, plussz folyamatosan csiszolódunk, formálódunk, változunk a közelében, ha engedjük Neki. Talán kellenek is az idealisták, jobban mint bármikor, mivel ma az empátia nem igazán jellemző a világban.  De a racionalistákra is szükség van, mivel ők egyensúlyt tudnak teremteni azáltal, hogy ők nagyrészt ész érvekre alapozva döntenek. Jó, hogy mind mások vagyunk, Krisztus tagjai. A legszükségesebb tagok mindig a leglényegtelenebbeknek tűnők, például azok, akik rejtett, imádságos életet élnek és nem azzal töltik a földi életüket, hogy népszerűségre törjenek, mások szimpátiáját elnyerjék. Nem gondolom, hogy az idealistákkal baj van és őket meg kell változtatni. Más karizmákat kaptak, máshogy tudja őket megközelíteni Isten, ennyi. Talán köztük több a misztikus, próféta is, akik által "üzen" az Úr. 

Tehát ha meg akarjuk ismerni önmagunkat, akkor a világossághoz közel kell éljünk, törekedve a makulátlan életre. Olyan emberekkel kell körülvegyük magunkat, akik szintén erre törekednek, akiktől tanulhatunk. Ha nem találunk ilyeneket, akkor a szentek életével kell megismerkedjünk és tőlük merítenünk. A Szűz Anya is mindig ott van előttünk, mint példa.


Kívánom mindenkinek, hogy találjon rá az Úrra ebben az adventi időszakban és sikerüljön kicsit kiszakadni a földies dolgokon való rágódásból, az internet rabságából, vagy bármitől, ami nem engedi az igazi, belsőséges istenkapcsolatot!




Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2018. 11. 25., vasárnap: Lelki küzdelem fokozatai, Chad Ripperger atya nyomán

2020. december 25.., péntek: Chad Ripperger atyától a házasságról. Különösen feministáknak nevelt lányoknak, feleségeknek ajánlom szeretettel.

2020. november 2., hétfő: Egyre nagyobb házak, egyre kisebb családok