2021. február 18., csütörtök: Arcukra hazudott mosoly, Júdás csókja


Színjáték. Érdek. Manipuláció.
Hazugság. Lealacsonyítás. Nem törődömség. Szolgálat helyett kontroll. Önimádat. Hazug csók. Színlelt mosoly. 

Jézus vitte a keresztet és köpdösték. Nem szólt semmit. 
Bűntelen. Feltétel nélküli szeretet. Tisztaság. Türelem. Jóakarat. Szenvedés. Hosszantűrés jóban- rosszban. 
Önátadás. 
Önfeláldozás.
Halál. 
Feltámadás.

Arcukra hazudott mosoly.
Hittem benne.
Újra esélyt adtam.
Bűnös vagyok.
Szeretetre képtelen, gőgös, arrogáns.
Nem tudtam tovább hallgatni. 

Nem az enyém az ítélet.
A háztetőkről fogják hírdetni.
Jön az ítélet. Jézus újra eljön. 
Az ítélet mindenki előtt fog megtörténni. 
Te is benne leszel.
Mind ott leszünk.
Az vesse rám az első követ, aki bűntelen!
Menj és többet ne vétkezz!

Újra rászedtek!
Hittem.
Javíthatatlan idealista vagyok.
Bűntudatkeltők.
Empátia nélküli lények. 
Az állatok is ilyenek.
Ösztönből cselekszenek. A maguk javát keresik. Használnak. Felhasználtak a kis céljaik elérésére.
Nulla felelősség vállalás.
Meddig süllyednek még?

Tükröt mutattak.
Elmondta, hogy milyen.

Nem birom az igazságtalanságot.
Nem birom a hazugságot.
Nem birom az álszentséget, a képmutatást, a bűntudatkeltést, a rágalmazást.
Amiket magamban sem szeretek.
Én sem vagyok szent, amire Isten hívott.
Gyarló vagyok.
Egy notórikus bűnös. Egy lázadó, akit csak a kegyelem menthet meg. 
Nem vagyok büszke.

Ők vajon meghallják- e a lelkiismeretük hangját?
Mert én folyamatosan hallom.
De Jézus engem ki tud emelni ebből, amihez alázat kell és bűnmegvallás, bűnbánat.
Őket viszont egyre lejjebb húzza a földi pokol, az önimádat, a pénz hajszolása, a kényelem szeretete, a hazugságaik, az önbecsapásaik, a bűnbánat hiánya, a realitás letagadása (ami maga az őrület állapota).

Milyen szomorú, ha alszik a lelkiismeret.
Ha teljes a lelki sötétség.
Ha a helyét átvette az anyag, az élvezet és a teremtmények.
A helyek, a természet, az ego, a szolgálathoz való képtelenség.
Amit a legkisebbel tettetek, velem tettétek. 

Milyen üres az az élet, ahol nincs érték, ahol a másik csak egy eszköz, ahol a kicsinyekkel úgy bánnak, hogy levegőnek nézik, mert ő még "nem használható" az olcsó kis játszmáikra. 
Milyen üres az az élet, ahol nincs szeretetkapcsolat, ahol tárgyaktól várt a boldogság.
Mennyire üres.
Értelmetlen.

Tölts meg Úram a Te szereteteddel!
Te szeress bennem!
Én nem tudok.

A szeretet úgy dönt, hogy önfeláldozást gyakorol. Ez nem jelenti azt, hogy letagadja a bűnt, csak nem torolja meg, elszenvedi, a béke érdekében.

Nehéz.
Nem sikerült.
Mégsem akarom mások életét élni, főleg nem egy olyat, ami a kárhozat felé tart.
Más értékrend.
Sikertelen manipuláció.
Felnőtt gyerek életét kontrollálni bűn.
A világ fiai -akik dörzsöltek, manipulálnak, a maguk malmára hajtják a vízet- nem fognak a világosságra kijönni. Gyűlölik a világosság fiait, mert a jelenlétükben kristálytisztán látszanak a bűneik.
Aki a rosszat jónak véli, illetve a jót rossznak...az nagyot fog koppanni.
"Kik vagytok? Nem ismerlek titeket!"

Gyermekáldás.
Öröm. Jutalom. Ajándék. Gyümölcs. Tovább élünk. Családfa. Leggyümölcsözőbb ág. 
Nekik: feladat, nehézség, kikerülhetetlen és nem kívánt szolgálat, szerepjáték, játszma, cirkusz, kényelmetlenség, üres ígéretek.
Ilyenek. Hippigeneráció, bébibummerek. 

"De csak a szellem,
amely az emberben lakik,
a Mindenható lehelete,
csak az tesz okossá.
Nem mindig okosak, 
kiknek éve számos, 
s nem mindig helyes a vének felfogása..."
/Jób 32, 8-10/

"Tiszta vagyok és nincsen semmi bűnöm, mocsoktalan vagyok, nincsen bennem vétek.
Csakhogy ő ürügyet keres ellenem, úgy tekint rám, mintha ellensége volnék.
Kalodába zárta a lábamat, és szemmel tartotta minden utamat."
/Jób 33, 9-12/

" Eltűritek, ha valaki szolgává alacsonyít benneteket, ha kifoszt, ha kihasznál, ha fölétek kerekedik, ha arcul üt. Szégyenkezve vallom meg, hogy ilyesmire mi nem vállalkoztunk."
/2Korintusiaknak 11, 20/

"Aki az embertársával nem érez együtt, az az Úr félelmével is szakít."
/Jób 6, 14/

"Ne a szív legyen a kormányos, hanem az értelem!"
(Jámbor László: Levelek húgomhoz)

"Átkozott az az ember, aki az emberben bízik, aki halandókra támaszkodik, és szíve elfordul az Úrtól. 
Olyan lesz, mint a cserje a pusztában: Ha valami jó jön, semmit sem lát belőle, hanem a kiaszott sivatagban tanyázik, sós és lakhatatlan földön. 

Áldott az az ember, aki az Úrban bízik, akinek az Úrban van a reménye.
Olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely gyökereit egészen a folyóig ereszti.
Ha jön a hőség nem kell félnie, lombja mindig zöldelni fog. Szárazság idején sem kell aggódnia, akkor sem szűnik meg gyümölcsöt teremni. Csalárdabb az emberi szív mindennél, és tele van gonoszsággal.
Ki lát bele titkos rejtekeibe?
Én, az Úr, aki a szíveket vizsgálom, és próbának vetem alá a veséket, hogy megfizessek kinek- kinek életmódja és tetteinek gyümölcse szerint.
A fogolymadár kikölti a tojást, amit nem ő tojt. 
Ilyen az az ember, aki gazdagságot gyűjt hamis úton: élete delén itt kell hagynia, így végülis bolondnak bizonyul."
/Jeremiás 17, 5- 11/








Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2018. 11. 25., vasárnap: Lelki küzdelem fokozatai, Chad Ripperger atya nyomán

2020. december 25.., péntek: Chad Ripperger atyától a házasságról. Különösen feministáknak nevelt lányoknak, feleségeknek ajánlom szeretettel.

2020. november 2., hétfő: Egyre nagyobb házak, egyre kisebb családok