2021. március 10., szerda: Családban


Ez a blog nem azért készült, hogy glóriát helyezzek a fejemre és kioktassak másokat olyan dolgokról, amihez talán én is csupán csak hozzájutottam -nem kiérdemeltem!- a kegyelem által.
Gondolatébresztő-, önkifejező- és evangelizációs céllal írkálok.

Ma tulmisztifikált a család és egyáltalán a teremtmények. De mi is a család? Lehet többféle egy család?
(Nem, nem, nem gender irányba megyek el. Az folyik a vízcsapból is.)

Isten mindig szól, amikor az ördög gyötörni és a hazugságaival dobálózni akar. 
Nem elvált szülők gyermeke vagy, hanem az én szeretett gyermekem. Én akartalak.

"Ki az én anyám és kik az én testvéreim?” Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, s csak ennyit mondott: „Ezek az én anyám és testvéreim! Aki teljesíti az Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám.”
(Márk evangéliuma 3, 33:35)

Van családod! Nem csak egy pont vagy a világmindenségben! Hál' Istennek. Szerencsés vagy, sőt! Áldott. A vérszerinti rokonaidnál egy sokkal erősebb kötelék köt össze azokkal, akik megteszik Isten akaratát, akik veled együtt részt vesznek a misén, az Egyházzal, és azokkal, akik már megdicsőültek, a Szentekkel. Lehetnek belsőséges kapcsokataink szentjeinkkel. Lehetnek testvéreink. Érzem, hogy milyenek, bár rossz szó ez így erre. Van például kis hugom, de van bátyám is, és van egy csodálatos égi Édesanyám, akivel sokkal belsőségesebb kapcsolat köt össze, mint bárkivel a földön, aki vigasztal, átöl, velem sír és velem nevet. Nincs még egy olyan Édesanya, mint Ő. 

Isten megígérte: ha apád, anyád el is hagy, én akkor is ott leszek veled.

Kértem pihenőt, amelyet meg is kaptam egy vállficam formájában. Ha pihenésről van szó, mindig megkapom. 😉 Szülés előtt is megkaptam a kis tíz napos kórházi ellátást. Istennek van humora. Próbál leállítani. Úgy érzem, amíg a világnak dolgoznia kell megtanulnia -könnyebb sors jutott...- ,nekem pihenni. 😁

Elküldte a segítséget is, annyira szeret. A férjem egy angyal továbbra is, mindent megtesz értünk, de van itt több is. Kaptam apró ajándékokat, békét, megnyugvást, új ismerettségeket. Küldött hozzám Isten embereket, akik önzetlenül a segítségemre siettek. Igaz, hogy a baleset után "egyedül" kellett hazasántikáljak, de én sosem vagyok egyedül! 😊 Jézus és a Szűz Anya, az Örzőangyalom mindig velem vannak. Futás közben elestem. Pont a jobb vállamra. Kijött a helyéből. 

Igazi jóakaratú embereket ismerhettem meg. Ezáltal a ficam által. Több falubelit ismerek már. 
Úgy érzem egy nagy család része vagyok. A gyerekeimhez is van már segítségem. Több is lesz, ha úgy akarom.

Azt kívánom, hogy más is leljen rá a családjára, azokra akikről Jézus beszélt, mert az valami egészen különleges. 
Merjünk mérgező kapcsolatokat megszakítani, mert Isten sokkal jobbat tartogat számunkra! 
Még valami: ha egy kapcsolat hirteken ér véget, azt az ördög küldte felénk, hogy eltántorítson mondjuk a nagy családtól vagy bármitől, ami Isten terve az életünkben. 

Még két hétig nem igazán tudom használni a jobb kezemet, de boldog vagyok, hogy része lehetek Isten soha el nem múló, örök tervének, félkarúan és árván is. 😉

Sose fáradjunk bele a nevetésbe! Isten örömre hív minket, nem arra, hogy besavanyodjunk! Ez az igazi evangelizáció. Vele teljes az élet!

"Amikor az Úr Jézus teljesen magára maradt, rossz hírét keltették, a főpapok pedig 
elítélték, és készen volt az ítélete, egyszeriben szertefoszlott addigi népszerűsége. 
Megmondta tanítványainak is: „Ti engem mind magamra hagytok. De az Atya velem van.”
Egyébként mintha arra valók volnának szeretteink, hogy akkor hagyjanak el, amikor 
legjobban szükségünk van rájuk. Jézust is akkor hagyták el, s ebben a pillanatban a 
bensejében lévő dicsőség, az Atyával való kapcsolat felragyogott a Szentlélekben. Pontosan 
ez a kapcsolat, és pontosan a szenvedésben, a megaláztatásban ragyog fel, mert ez 
múlhatatlan dicsőség! Az elhagyott, magára maradt, szegény és kifosztott ember ezt a 
dicsőséget, ezt a súlyt jobban észreveszi, s őszintén, szíve mélyéből megvallhatja: 
Mint kövér és bőséges táplálékkal teljék meg az én lelkem, 
és vigasságos ajakkal dicsér az én szám. 
Ha rólad emlékezem ágyamon, 
reggel is rólad gondolkodom. 
Lelkem tehozzád ragaszkodik, 
a te jobbod fölvet engem. 
(62. Zsoltár)"
(Barsi Balázs: A teremtő Lélek)




Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2018. 11. 25., vasárnap: Lelki küzdelem fokozatai, Chad Ripperger atya nyomán

2020. december 25.., péntek: Chad Ripperger atyától a házasságról. Különösen feministáknak nevelt lányoknak, feleségeknek ajánlom szeretettel.

2020. november 2., hétfő: Egyre nagyobb házak, egyre kisebb családok