2021. július 7., szerda: Hogyan profitálhatunk a hibáinkból?

A következő bejegyzést a Finer femininity nevű blogról, innen fordítottam.:

Az ausztráliai Catholic Family Magazine- ból

- Köszöntelek Atyám. Bocsáss meg, hogy ennyire megvárakoztattalak, de várnom kellett a pesztrára, hogy el tudjak jönni otthonról. Örülök, hogy itt lehetek a mi kis beszélgetésünkön. 

- Nos, amiről szerettem volna beszélni veled, az a legfontosabb dolog a lelki életben. Az, hogy hogyan tudunk és, hogyan kellene profitálnunk a hibáinkból. Hiszek abban, hogy ennek a témának a megértése hatalmas segítség ahhoz, hogy a lelki békénket fenntarthassuk és szorosabb, bensőségesebb kapcsolatot, egységet tudjunk kialakítani Istennel. 

- De Atyám, én azt hittem a hibáink akadályokat jelentenek a lelki tökéletesedés útján. Milyen előnyei vannak a gyengeségeinknek, amelyek által a türelmetlenség bűnébe esünk nap, mint nap? Milyen előnyei lehetnek annak, hogy figyelmen kívül hagyjuk a lehetőségeket az apró önfeláldozásokra?

- Hagy kérdezzek tőled valamit: Tisztáztad- e valaha magadban, hogy szándékosan nem bántod meg Istent? Őszintén keresed az alkalmakat, hogy engedelmeskedj Istennek, betöltve az állapotbeli kötelességeidet, mint feleség és anya?

Ha a válaszod 'igen', akkor a hibáidnak nem kellene a szomorúságod okozójának lennie, hanem lehetőségeknek az alázatosság útján. 

A Gyermek Jézusról elnevezett, Lisieux- i kis Szent Teréz mondta:

"Magán a gyengeségeimen nem bánkódom. Ellenkezőleg, megszentelődéshez vezetnek, és segítenek abban, hogy minden nap felismerjem magamban a tökéletlenségeket."

Ezt is írta: " Mi a baj azzal, hogy mindig elbukok? Ez által érzem a hibáimat és ez hatalmas előnyt hoz. Istenem, látod milyen vagyok, amikor nem hordozol a karjaidban?" 

Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a hibáink is, és az ez által hozott előnyök is, Isten által akart, illetve megengedett dolgok. Isten fennhatósága alá tartozik, hogy még a bűneink is a szentség útján segítenek minket a tökéletesedésben. Nagyon sok jó lélek nem tud megbirkózni a gyengeségeivel. Ők nagyon gyorsan elcsüggednek a próbatétel első jeleire, ahelyett hogy az alázatosság cselekedeteit tennék meg általuk. 

Szent Pál azt mondja:

"Minden az épülésetekre van."

Szent Ágoston hozzáteszi:

"még a bűneink is"

- Muszáj hozzászóljak Atyám, mert gyakran nagyon frusztrált vagyok. Jó elhatározásokat teszek és mégsem birom őket tartani! Nemrég nagyon boldoggá tett, hogy volt egy kis időm lelki olvasmányra. Sikerült szinte egész napra Isten jelenlétében maradnom. 

De aztán este civakodtak az ikrek és én teljesen elvesztettem a hidegvéremet az irányukba. Ordítoztam, kiabáltam és sikoltoztam is, úgy hogy a szomszéd is hallhatta. 

Ezek után rettenetesen szégyeltem magam és dühös voltam, levert lettem. Amikor a férjem hazaért, látta hogy nincs értelme velem beszélni, nem vagyok jó hangulatban. 

- Igen, ez tipikus példája annak, hogy sokkal rosszabbnak ítéljük meg a hibáinkat, mint amilyenek azok valójában. Ez az önimádatunk miatt van, emiatt vélekedünk így. 

Ugyanez a problémám nekem is. Nekünk, papoknak ugyanúgy felül kell kerekedjünk a gőgünkön, a büszkeségünkön. Látod, nem kell elkeseredjünk, amikor hibázunk! Úgy gondolom inkább rá kellene csodálkozzunk arra, hogy nem bukunk el gyakrabban. 

Meg kellene köszönjük Istennek, hogy megóv minket minden bűntől, amiket nem követünk el. Ne váljunk aggódóvá és nyugtalanná, amikor látjuk magunk tökéletlenségét. Minden körülmények között törekedjünk arra, hogy a lelkünk békéjét fenntartsuk. 

Amikor bűnt követünk el, Isten felé kell forduljunk alázatosan és bűnbocsánatot tartanunk. Soha többé nem szabad arra a bűnre újra gondolnunk, addig amíg meg nem említjük a gyónás során. 

- Szóval ez azt jelenti Atyám, hogy az a gőgre utal, ha elkedvetlenedek annak láttán, hogy milyen kis fejlődés van a lelki életemben?

- Igen, lehetséges hogy az önimádatod okozza, hogy mentegesd magad a tökéletlenségedből és így elkeseredj amiatt, hogy nap, mint nap bűnöket követsz el. 

Isten azt akarja, hogy alázatosak legyünk. Azért van szüksége erre a rendelkezésre, mert a nekünk adott kegyelmek által tud kommunikálni a lelkünkkel. Gyakran emiatt engedi meg, hogy bűnök sújtsanak. 

Úgy gondolom, ha hirtelen tökéletessé válnánk az nagyon gőgössé tenne és tönkretenne minket. 

Isten hatalmas és bölcs Mester. Engedd, hogy úgy tegyen, ahogy akar. Nem fog hibázni a te szentté váláson útján. Meg kell oldanunk azt, hogy soha nem teszünk olyat, ami nem tetszik neki. 

De, ha a mi jóakaratunk ellenére, hibát- hibára halmozunk, örüljünk abban a megaláztatásban, amibe ezek a bűnök vezetnek. Ismét profitálnunk kell hibáinkból, hogy tönkretegyük önelégültségünket és dicsőséget adjunk kedves Istenünknek. 

- Szóval úgy gondolod Atyám, hogy a hibáim nem sértik Istent? Néha nagyon zavar, amikor megyek gyónni, hogy havonta ugyanazokat a bűnöket gyónom! 

Ismerem a lelkedet és tudom, hogy sok bűnöd nem szándékos. Had mondjak két példát. Először is Mrs X és Mrs Y nagyon pletykás, telefonon egy szomszédjukról beszéltek a háta mögött. Ekkor tökéletesen tudták, hogy ez egy olyan alkalom volt, hogy szánt szándékkal bűnt követtek el. 

Ha te felhívod őt és egy olyan beszélgetést kezdesz vele, ami nem jószándékú, akkor bocsánatos bűnt követtél el és megbántottad vele Jézus Krisztus Szent Szívét. 

Másodjára, Mrs X a barátod és egy nap meglátogat téged. A beszélgetésetek során elmondtok egymásnak egy- két újdonságot, amit megtudtatok az emberekről (korábbi rosszindulatú szándék nélkül). 

Miután elment, rájössz hogy néhány dolog, amelyet feltártál neki, felesleges volt, és azt okozhatja, hogy az adott ember megbecsülését lerontja. Nos, ez nem szándékos bűn volt részedről, hanem a gyengeség hibája. 

Mondd meg Istennek, hogy sajnálod, és talán az alázatosságod pótolja az esetleges hanyagságot, és dicsőséget ad neki. 

- Nos, atyám, követni fogom a tanácsaidat és kérni fogom az Urat, hogy adjon nekem alázatot. Ha valami jót látok magamban, tudni fogom, hogy Istentől származik, és megköszönöm neki. Ha valami rosszat látok, tudni fogom, hogy tőlem származik. Nem fogok elcsüggedni, de profitálni fogok belőle, alázatos leszek.

- Jó! Mindig emlékezz arra, amit korábban mondtam neked a spirituális gyermekkor módjáról. Szent Teréz arra tanít minket, hogy minél kisebbek legyünk saját szemünkben.

Nézd a kisgyerekeket. Gyakran a földre esnek, de nem sérülnek meg nagyon, mert úgyszólván soha nem esnek le semmilyen nagy magasságból.

Tehát a kis lelkek is. Sebeik soha nem nagyon súlyosak, és meggyógyulnak, amint megsebesülnek. Korántsem akadályozza a tökéletességet, hibáik átélése alázatossá teszi őket, ezért előnyükre válik.

Szent Pál azt mondta: 

„Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.” Ezért a legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje költözzön belém."
(2Kor 12, 9)

Imádkozzunk Istenhez, hogy megkapjuk azt a kegyelmet, hogy olyanok legyünk, mint a kisgyerekek az Ő szemében, alázatosak és magabiztosak.

Isten áldjon!