2021. október 9., szombat: Vesszőparipám, a szenvedés értéke

"A „szenvedés” az Istentől való függésnek és a feléje haladásnak a jele. Így egyben a
felszabadulásnak, az analóg értelemben vett elkövetkezendő boldogságnak előhírnöke és ezért már a jelenben is boldogságot takar. "
(Zakar András: A szenvedés értéke és a megtestetülés titka)

Ismét hallgattam Chad Ripperger atya videóiból (konkrétan ezt: https://youtu.be/6gsC9Kzuebk) és rá kellett jöjjek, hogy újra és újra hallgatnom kell, mert nagy segítség a hétköznapokban és a lelki életben. Ő Szent Tamás filozófiáját osztja meg leginkább és a szenvedést úgy írja le, mint egy lehetőséget, ami megtisztít minket és szentté tesz. Ha az élvezeteket hajtjuk nem tudunk szentté válni. Ha mindig mindenben a könnyű utat választjuk, akkor nem fogunk fejlődni. Azt kellen tegyük, ami nehéz. Persze ezt így könnyű leírni. Magam is napi szinten szenvedek, mert a nagy család sokszor felőröl és küzdök az egómmal, hogy ne a saját időt hajtsam folyton.

Ripperger atya azt mondja, hogy minél erényesebbek vagyunk, annál könnyebben tudunk szenvedni, nehéz dolgokat véghezvinni. Ha nehézséget okoznak a feladatok, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem vagyunk erényesek. Az erényesek élete könnyű (ha kivülről fáradtságosnak is látszik) és békés, nem kavarják fel külső események. A mai feminim világban igazi kihívás egy szentségi életet élni, mert mindenhonnan azt látjuk, hogy az emberek a könnyebb utakat választják. 

Krisztus nehézségeket küld nekünk azért, hogy először magunk váljunk hajlandóvá arra, hogy elfogadjuk ezt a keresztünket, segítve minket a megszentelődés útján. Mások hiányosságai segíthetnek minket abban, hogy jobbá, erényesebbé váljunk. Végső soron a szenvedés tisztánlátást, békét, boldogságot ad és megszabadít minket a haragtól, kilátástalanságtól. 

Ha például gondom van a falánksággal, akkor el kell kezdjek böjtölni, ami kihívás, nehéz!

Ahhoz, hogy tökéletesedni tudjak, elengedhetetlen, hogy olyan dolgokat tegyek, amik küzdelmesek, nehezek. Máskülönben gyenge maradok. Megacéloznak a nehézségek.

EGYETLEN ERÉNYÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM SEM KÖNNYŰ A KEZDETI SZAKASZBAN. 

Ha elfogadjuk a keresztünket és egyesítjük, felajánljuk Krisztus kínszenvedésével a kereszten, akkor magasabb szintre emelhetem a megszentelő kegyelmet az életemben. 

HA TUDNI SZERETNÉD, MENNYIRE VAGY ALÁZATOS, AZT KELL MEGNÉZD, HOGY MENNYIRE TÖLT EL ÖRÖMMEL (örülsz a felismerésnek, mert korrigálhatsz, illetve tudod, hogy tökéletesedned kell), HA NAPVILÁGRA KERÜL VALAMELYIK, EDDIG FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOTT BŰNÖD.

 Ha rossz érzéssel tölt el (a gőg miatt), ha szembesülsz a hiányosságaiddal, akkor biztosan még gyerekcipőben jársz az alázatosság terén.

MINDEN EGYES ALKALOMMAL, AMIKOR NEM FOGADJUK EL A KERESZTÜNKET ÉS NEM AKARUNK SZENVEDNI, NEM AKARUNK NEHÉZSÉGEKET AZ ÉLETÜNKBEN, ELFORDULUNK ISTENTŐL, AKI PEDIG PONT A KERESZTÜNK ÁLTAL AKAR MINKET KEGYELMEKBEN RÉSZESÍTENI ÉS KÖZELEBB VINNI AZ ÜDVÖSSÉGÜNKHÖZ.