2022. április 23., szombat: Amiket nem igazán hallok manapság a prédikációkban, pedig a szentek életének leírásai tele vannak velük...


Isten azt mondta, legyetek szentek! Így gondolom, hogy őket kell kövessük. Sajnos nem minden tagja az Egyháznak élő tag, vannak lelkileg halottak is. Angliában - "a bűnös Nyugaton"- mindig mondta a papunk Húsvétkor és Karácsonykor, amikor olyanok is eljöttek misére, akik amúgy nem szoktak, hogy csak az áldozhat, aki elvégezte a gyónását. Amikor kiderült számára, hogy miért lehet szentségtörő a kézbe áldozás, akkor arra is megkérte a híveket, hogy tiszteletteljesen, térdelve és nyelvre áldozzanak. Miért nem mondja el ezeket a dolgokat a legtöbb pap? Talán egy másik Egyházat építenek? Ki annak az Egyháznak a feje, ahol elváltak és újraházasodottak áldozhatnak? Ki annak az Egyháznak a feje, ahol Szentségimádás alatt a hívek egymással beszélgetnek és le sem térdelnek? 

Tehát, ilyesmiket nem hallok misén jó ideje, csak folyamatosan megy a szentimentalitás:

Lisieux- i Szent Teréz:
"Jézus megértette velem, hogy a kereszt által akar lelkeket adni nekem s a szenvedés iránti vonzalmam a szenvedéssel egyenes arányban nőtt."

"Ne kergessétek azt az árnyat, amelyet nagy névnek neveznek, ne kívánjatok sem sok összeköttetést, sem egyetlen ember különleges barátságát."

"Aki a földön, Jézus iránti szeretetből, a legszegényebb, a legelfelejtettebb akar lenni, az lesz a legelső, a legnemesebb és a leggazdagabb!..."

"Ha egyetlen érzelem is lenne bennem, ami nem Istenért van, kiirtanám magamból." (Szent Ferenc)

Ligouri Szent Alfonz, Az üdvösség útja:
"Isten nem azért helyezett a világba, hogy magunknak kitüntetéseket, gazdagságokat, örömöket szerezzünk, hanem azért, hogy jóságos cselekedetek által megmentsük lelkünket."

"...az önszeretettől meg kell szabadulni..."

"Az nem szükséges, hogy kellemes életet éljünk, hogy nemes származásúak, hogy gazdagok, hogy egészségesek legyünk, de szükséges, hogy lelkünket megmentsük, azáltal hogy legyőzzük azt, aki az üdvösségünkre akar törni."

"mindentől meg kell szabadulni, ami megakadályoz abban, hogy egészen Istené legyek"

"csak a jót, amit végbevittünk, vihetjük magunkkal"

"Istentől annyi szeretetet rabol el az ember, amennyit a teremtményekre pazarol." 
(Szent Fülöp)

- "A teremtményekhez való mindennemű ragaszkodásunk akadályoz minket abban, hogy egészen az Istené legyünk."
(Keresztről nevezett Szent János)

Ligouri Szent Alfonz, Az üdvösség útja:
"Némely lélek nagyobb életszentségre van hivatva, minthogy azonban e lelkek tartózkodók az Isten irányában, minthogy nem szentelik neki egész szeretetüket és még hajlamot táplálnak a földi dolgok iránt, azért soha nem fognak a nagyobb szentség fokára eljutni."

"Minden szál (legyen erős vagy gyenge) akadályozza a lelket, hogy Istenhez fölszárnyaljon."

"előszeretettel kell viseltetnünk az ima és a magány iránt"

" Nem azt kell boldognak nevezni a halál óráján, aki bővelkedett a gazdagságban, tiszteletben és örömökben, hanem azt, aki békével tűrte a szegénységet, megvetést és kínokat. Ekkor majd nem a földi javak, hanem csak az fog vigasztalást nyújtani, amit Istenért tettünk és szenvedtünk."

"A törvény megszegése általaz Istent tiszteletlenséggel illetted."

"Gyakran kell kérnünk az Urat, hogy mindenben, amit ránk küld, megnyugvást találjunk."

"Boldog az, aki mindent, ami éri őt, csak azért szereti vagy nem szereti, mert azt Isten akarja vagy nem akarja."

"Utáljuk az orvosságot, mert keserű, de épp ezért, be kell azt vennünk. Kellemetlenül hat ránk, ha bizonyos egyénnel jótékonyságunkat éreztetjük, de éppen ezért gyakorolnunk kell e jótékonyságot."

Liguori Szent Alfonz, Megegyezés Isten akaratával:
"Ha két szolga közül az egyik egész nap pihenés nélkül dolgozik, de mindent a maga módja szerint akar tenni, a másik ellenben kevesebbet fárad, de mindenben engedelmeskedik: Uruk bizonyára ezt a másodikat fogja szeretni és nem az elsőt. Hogy szolgálnának a mi cselekedeteink Isten dicsőségére, ha nem történnek az ő tetszése szerint? 
Az Úr nem áldozatokat akar, mondja a próféta Saulnak, hanem engedelmességet az
kívánságaival szemben: Vajon az Úr égő
és békeáldozatokat kíván-e és nem azt -e
inkább, hogy engedelmeskedjenek az Úr
szavának? Nem akarni engedelmeskedni
olyan, mint a bálványozás bűne.(Kir. I.15. 22-23.) Az az ember, aki Isten akaratára való tekintet nélkül a maga akarata szerint akar cselekedni, a bálványimádásnak egy nemét követi el, mivel akkor Isten akaratának imádása helyett bizonyos módon a maga akaratát imádja."

 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2019. 07. 03., szerda: Most fény derül a modernizmus szerzőire!: Annaliese Michel ördögűzése során elmondott dolgok egyenesen a démonoktól

Lelkiségi mozgalmak, amelyek rombolják az Egyházat

Ripperger atya: Hogyan áll most a gonosz helyzete?