A Miasszonyunk szenvedése és a gyógyulás- Chad Ripperger atya

A bejegyzést Chad Ripperger atya (Aquino- i Szent Tamás egyházdoktort sokszor idézve) az alábbi videója alapján készítettem:
https://youtu.be/QqKV28eSaWo

Az önfeláldozás hasonlóvá tesz minket Istenhez.
A Szűzanyának nem alakultak ki lelki, spirituális sérülései a kereszt lábánál. Ellenálló volt.
Soha nem nézte azt, hogy személyesen Neki milyen előnye származhat a szenvedés elfogadásából. Misztikus tapasztalatai voltak a kezdetektől. Ő Istenhez képest semminek látta önmagát, alázatos volt, tudta hogy soha nem érhet fel Isten nagyságához.

Minden szenvedés, amit önként magára vállalt, növelte a dicsőségét a mennyben.
Az összes létező erénynek birtokában volt, amikor a mennybe jutott.

Amikor a Szűzanya a kereszt lábánál állt, az volt a legdicsőségesebb, legragyogóbb idő az egész emberiség történelme során. 

Senki sem olyan, mint Ő.

Azért sérülünk, mert nem tudunk jól szenvedni. Nem akarunk szenvedni. Próbáljuk minimalizálni a fájdalmat, ami ér minket. Mindenki el tudja képzelni, hogy ha megkéselik és eltávolítja a kést, akkor még nagyobb lesz a fájdalma, mint előtte. Azért tudta a Szűzanya a keresztről levett Jézust magához ölelni, mert nem érzelmileg sérült a Fia elvesztése miatt, hanem racionálisan. Hajlandó volt jól szenvedni és erős volt.

Aquino- i Szent Tamás írta, hogy a legintimebb kapcsolat a házastársak között van és emiatt nem szabad eltávolodni, falakat építeni egymás közé. Arra kell törekedni, hogy egyre kevesebb ellenállás legyen a házastársak között.
Az is mutatja, hogy a másik ember mennyire értékes számunka, hogy mennyire vagyunk sebezhetőek általa.

"A legjobban Te tudod megsérteni a feleségedet."- mondja az atya a férjeknek.

Nagyon fontos a megbocsátás a házasságban, ami azt jelenti, hogy elengedjük a tartozást, ami a megbántásból fakadna. A saját érdekedben bocsáss meg, ha nem teszed, sérülni fogsz és szenvedni fogsz.
A mi megbocsátásra való képtelenségünk teremt magunknak földi poklot. A mennyben mindenki megbocsátott mindenkinek. A pokolban senki sem bocsátott meg senkinek.
Az első gyümölcse a megbocsátásnak, hogy elkezdesz gyógyulni.

Ha nem vagy képes megbocsátani, visszatartod a lehetőségét annak, hogy megszentelődj, hogy áldozatot hozz. Ha nem tudsz elszakadni, elhatárolódni a teremtett "jótól", akkor nem tudsz Isten felé fordulni.


Aquino- i Szent Tamás mondta, hogy amit Isten kér minden teremtménytől az az, hogy áldozzák fel magukat, az Ő akarata szerint.
Ez azt jelenti, hogy el kell tudni szakadjunk a teremtett dolgoktól!
A Szűzanya mindig Isten akaratát tette, elfordult önmagától. Soha nem nézte, hogy neki milyen személyes haszna származhat majd a dolgokból.

Hogyan lehetünk szentek?
Istentől várjuk a kegyelmeket.
Mi nem tudjuk a saját spirituális életünket irányítani. Nem tudunk mindent kontrollálni.
El kell fogadjunk minden egyes szenvedést, amit Isten ránk mér, mert EZEK KEGYELMI LEHETŐSÉGEK. A gyógyulásra, a tökéletesedésre, a tisztulásra szolgáló lehetőségek ÉS FELEMELNEK MINKET A MENNYBE.

Minden bűnnek az alapja, hogy nem tudunk elfordulni a teremtett dolgoktól.
Meg kell bocsássunk önmagunknak!
El kell engedni azt, hogy "lehettem volna jobb is"...

Senki sem lenne képes halálos bűn nélkül élni, kegyelem nélkül...
Dolgoznod kell azon, hogy erényesebb legyél (pl. megbocsáss másoknak), mert ez az egyetlen útja a saját gyógyulásodnak.

Minden egyes alkalommal, amikor bűnt követünk el, megsértjük saját intellektusunkat, akaratunkat, érzelmi világunkat.

Amiből látszik, hogy valaki elindult a szentség útján: Isten megvilágosítja az elmét, megerősíti az akaratot.
Nem az érzelmekre hat!

Az érzelmeink megmutatják, hogy milyen erényeken kell dolgozzunk, hogy milyen bűneink vannak. Ha mérgelődő vagy, akkor azon kell dolgozz, hogy jámbor legyél.

A gyógyulás útja az önfeláldozás, elfordulni dolgoktól azért, hogy egy még nagyobb jó születhessen meg a helyzetből.

Minden rendetlen kötődéstől meg kell szabadulni. Se a házastarsad, se a házad, se a gyerekeid, se a pénzed nem lehet bálvány. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell szolgálj. Szent Pál azt mondja, hogy a mennyben Isten minden mindenben.

Hogyan kell jól szenvedni?:

Az első dolog, hogy nem kerülhetjük meg a szenvedést, a keresztet. 
Nélküle nem lehet a mennybe jutni.
Minden keresztet, amit Isten megenged az életünkben, el kell fogadni.

A második dolog, hogy hordozni kell a keresztünket (szó szerint itt azt mondja, hogy átölelni). Ez az, amit a Szűzanya is tett. Így tudunk azonosulni vele és túljutni rajta, illetve jól szenvedni, hogy egy jobb születhessen belőle.

Ha egy családtagod megbánt, fordulj el a saját érzelmi jólétedtől és ajánld fel a fájdalmat, amit okozott neked, érte. Nem kell rosszul érezd magad attól, amit mondott vagy tett! Ez nagyon fontos!

Amikor egy férfi önfeláldozó, vállalja a felelősséget, dolgozik a családjáért, akkor a felesége igazán szeretni fogja és boldogan rendelődik az ő irányítása alá.

A Szűzanya sosem próbálta manipulálni Józsefet. Ez a nők bűne, hogy kontrollálni akarják a férjüket.
HA EGY NŐ MANIPULÁLJA A FÉRJÉT, NINCSEN OLYAN ERÉNY, AMIT ELÉRHETNE. A legnyomorultabb teremtmény.

Ha egy nő képes áldozatot hozni, nem irányítja a férjét, akkor a leggyönyörűbb teremtés lesz a földön.

Mivel a Szűzanya a kereszt lábánál volt, Istennel olyan intim, belsőséges kapcsolatban volt, amilyenben teremtmény nem lehet soha rajta kívül.

Ha a szenvedések Asszonyát kérjük, akkor meg fogja mutatni nekünk, hogy milyen sérülésekből kell kigyógyuljunk, milyen bűneink vannak. Ő meg fogja mutatni, mit tegyünk, hogyan bocsássunk meg, amelyek azért szükségesek, mert a mennyben mindenki megbocsátott másoknak. 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2019. 07. 03., szerda: Most fény derül a modernizmus szerzőire!: Annaliese Michel ördögűzése során elmondott dolgok egyenesen a démonoktól

A szentek közbenjárása vagy a "Lábunk együtt járjon"...

Lelkiségi mozgalmak, amelyek rombolják az Egyházat