Isten és a világ között nincs semmi hasonlóság

Sziénai Szent Katalin: Levelek

Isten és a világ között nincs semmi hasonlóság. A világtól az öngyűlölet választja el az embert. A lélek a felebaráti szeretetben tisztul meg hibáitól. 

Mindaddig képtelen a lélek tökéletesen Krisztushoz hasonlóvá formálódni, amíg egészen le nem fejtette magáról a világhoz való hasonlóságot. 

A világ ugyanis ellenkezője Istennek, és Isten ellenkezője a világnak, nincs köztük semmi hasonlóság. 

És valóban így van, mert látjuk, hogy az Istenember a tökéletes szegénységet választotta, a jogtalanságokat, kínzásokat, gúnyolódásokat, sértegetéseket, az éhséget és a szomjúságot; megvetette az emberi dicsőséget és megbecsülést és mindig az Atya dicsőségét és ami üdvösségünket kereste, mindig kitartó volt és igaz és tökéletes türelemmel, és kevélység nem volt benne, csak tökéletes alázatosság. 

Ó, kimondhatatlan drága szeretet! Valóban az ellenkezőjét tetted, mint a világ! A világ dicsőséget és megbecsülést keres, élvezeteket, kevélységet, türelmetlenséget, fösvénységet, gyűlöletet, haragot és önszeretetet, olyan szűkszívűséggel, ami nem képes befogadni a felebarátot Istenért. 

Ó, mennyire megcsalják magukat azok az ostoba emberek, akik ehhez a gonosz világhoz válnak hasonlóvá! Hiszen megbecsülést akarván, megszégyenülnek, gazdagságot akarván elszegényednek, mert nem az igazi gazdagságot keresik; örömöket és élvezeteket akarván szomorúak és keserűek, mert meg vannak fosztva Istentől, aki a legfőbb öröm. Nem akarják a halált és a keserűséget, és ahalálban meg keserűségben hevernek; szilárdságot és állandóságot keresnek, és eltávolodnak az eleven sziklától.

Ezért Isten igaz szolgái, látván, hogy a világnak semmi hasonlósága sincs Krisztussal, minden erejükkrl arra törekszenek, hogy nekik se legyen semmi hasonlóságuk a világgal; sőt felkelnek a gyűlölettel és az utálattal, és annak lesznek szerelmesei, amit Isten szeret, és nincs más vágyuk, minthogy hasonlóvá formálódjanak a megfeszített Krisztushoz, követvén mindig az Ő nyomdokait, mint az igaz és királyi erények szerelmesei és lángjai. És amiről látják, hogy Krisztus a maga számára választotta, azt akarják ők is a maguk számára, és az ellenkezőjét kapják: mert amikor a szegénységet és megvetettséget választják, megbecsülésben van részük. Övék a béke és az öröm, a derű, a vidámság és minden vigasztalás, és meg vannak fosztva minden szomorúságtól.

És nem csodálkozom ezen, hiszen ők átalakultak és hasonlóvá formálódtak a legfőbb örök Igazsághoz és Isten Jóságához, akiben minden jó megvan, akiben beteljesülnek az igaz és szent vágyak. 

Jó tehát a megfeszített Krisztust követni, és egészen kiemelni és levágni magunkat ennek a sötét életnek útjáról. Az önmagatok iránti gyűlölet és megvetés, valamint a tiszta istenszeretet kése fog levágni titeket.