Sziénai Szent Katalin: Levelek, részlet
Nem lehet egyszerre két ellentétes szeretetben élni. Minden vícium a kevélységből születik. Az istenszeretet tölti meg a lelket az erényekkel.
A világba vetett érzület és szeretet érzéki szeretettel szereti önmagát, mindig megtiszteltetést, rangot és gazdagságot, örömöket, élvezeteket és érzéki vigasztalásokat keres; ezek az örömök az örök halálba vezetik az embert. Aki ugyanis rendetlenül szereti a világot és a világ örömeit, az mindig kevélységben gyökerezeik, és a kevélységből születnek az összes víciumok. Ó, mekkora nyomorúságot hordoz az ilyen szív! Egészen belefullad a világ gonosz gondjaiba, és nem szerez ebből magának mást, csak halált és elveszti a Kegyelem életét; sötétségben jár és elveszti a világosságot; a bűn gonosz szolgaságába esik és így szolgája és rabszolgája lesz annak, ami nincs, és ennél rosszabb nem érhetné őt. Az ilyen lélek fogja és egyenesen az ördög kezeibe adja magát.
Azt akarom, hogy igaz és szent serénységgel vessétek le szívetekről és érzületetekről ezt a gonosz szeretetet, és öltsétek magatokra a megfeszített Krisztus szeretetét a tökéletes és legégetőbb szeretettel azáltal, hogy mindig szeretitek és kedvelitek a felebarátaitokat. Ez a szeretet telve van örömmel, vigassággal és minden jóval; ez hízlalja és tölti be a lelket az erénnyel; felnyitja az értelem szemét és elébe állítja a tárgyát, a megfeszített Krisztust, hogy szemlélja az Ő kimondhatatlan szeretetét, mellyel minket szeretett. Így telik el a lélek a szeretettel és kezdi követni azonnal annak nyomdokait, akit szeret: és mivel Krisztust szereti, Krisztus nyomdokait követi, mindig az erényekben örvendezvén.
A világba vetett érzület és szeretet érzéki szeretettel szereti önmagát, mindig megtiszteltetést, rangot és gazdagságot, örömöket, élvezeteket és érzéki vigasztalásokat keres; ezek az örömök az örök halálba vezetik az embert. Aki ugyanis rendetlenül szereti a világot és a világ örömeit, az mindig kevélységben gyökerezeik, és a kevélységből születnek az összes víciumok. Ó, mekkora nyomorúságot hordoz az ilyen szív! Egészen belefullad a világ gonosz gondjaiba, és nem szerez ebből magának mást, csak halált és elveszti a Kegyelem életét; sötétségben jár és elveszti a világosságot; a bűn gonosz szolgaságába esik és így szolgája és rabszolgája lesz annak, ami nincs, és ennél rosszabb nem érhetné őt. Az ilyen lélek fogja és egyenesen az ördög kezeibe adja magát.
Azt akarom, hogy igaz és szent serénységgel vessétek le szívetekről és érzületetekről ezt a gonosz szeretetet, és öltsétek magatokra a megfeszített Krisztus szeretetét a tökéletes és legégetőbb szeretettel azáltal, hogy mindig szeretitek és kedvelitek a felebarátaitokat. Ez a szeretet telve van örömmel, vigassággal és minden jóval; ez hízlalja és tölti be a lelket az erénnyel; felnyitja az értelem szemét és elébe állítja a tárgyát, a megfeszített Krisztust, hogy szemlélja az Ő kimondhatatlan szeretetét, mellyel minket szeretett. Így telik el a lélek a szeretettel és kezdi követni azonnal annak nyomdokait, akit szeret: és mivel Krisztust szereti, Krisztus nyomdokait követi, mindig az erényekben örvendezvén.
