Utálatos a kézbeáldozás
MINDIG ÉS MINDENHOL A KÉZBE ÁLDOZÁS UTÁLATOS;
A KATOLIKUS EGYHÁZ HAGYOMÁNYA :
SZENT SZIXTUSZ I (115-125). Megtiltotta, hogy a hívek még a szent edényekhez is hozzányúljanak: "Statutum est ut sacra vasa non ab aliis quam a sacratis Dominoque dicatis contrectentur hominibus..." [Elhatározták, hogy a szent edényeket nem kezelhetik mások, csak a felszentelt papok és az Úrnak szentelték.]
SZENT PÁPA EUTYCHIAN (275-283). Megtiltotta a híveknek, hogy kezükbe vegyék a Szent Ostyát.
NAGY BAZILIKUS, EGYHÁZI ORVOS (330-379). "A kézben való szentáldozás joga csak üldözés idején megengedett."
Szent Bazil olyannyira szabálytalannak tartotta a kézben való áldozást, hogy nem habozott súlyos hibának tekinteni.
ZARAGOZAI ZSINAT (380). Elhatározták, hogy KIKÖZÖSÍTÉSSEL büntetik azt, aki folytatni merészeli a kézben való szentáldozás gyakorlatát. A toledói zsinat megerősítette ezt a rendeletet.
SZENT NAGY LEÓ PÁPA (440-461).
Energikusan védekezett, és megkövetelte a hűséges engedelmességet a hívek nyelven való szentáldozásának gyakorlatában.
ROUENI ZSINAT (650). Elítélte a kézben való szentáldozást, hogy megállítsa az ebből a gyakorlatból származó széles körben elterjedt visszaéléseket, biztosítékként a szentségtörés ellen.
HATODIK ÖKUMENIKUS TANÁCS, KONSTANTINÁPOLYBAN (680-681). Megtiltotta a híveknek, hogy kezükbe vegyék a Szent Ostyát, kiközösítéssel fenyegetve a törvényszegőket.
AQUINAS TÁMÁS (1225-1274).
"A Szent Eucharisztia iránti tiszteletből, semmi sem érintheti meg, csak ami meg van szentelve; ezért a káplár és a kehely, valamint a pap kezei szenteltetik meg e szentség érintéséért." (Summa Theologica, Pars III, Q. 82, Art. 3, Rep. Obj. 8)
TRIENTI ZSINAT (1545-1565).
"Az, hogy csak a pap ad szentáldozást megszentelt kezével, apostoli hagyomány."
