Kempis Tamás: Krisztus követése

Ne azt kérd, ami neked kedves és kellemes, hanem ami nekem örömet és dicsőséget szerez; hiszen ha helyesen rangsorolsz, minden kívánságodnál és mindennél, amit megkívántál, többre kell tartanod az én rendelésemet, és azt kell követned. Tudom kívánságodat, fülembe jutott sűrű fohászkodásod. Már Isten fiainak dicsőséges szabadságában szeretnél lenni, már örömest laknál az örök hajlékban, a boldog mennyei hazában; de nem érkezett még el az az óra, másnak van még itt az ideje, a küzdelem ideje ez; a fáradozásé, a megpróbáltatásé. Kívánod, hogy betöltsön a legnagyobb jó, de most még képtelen vagy elérni. Számíthatsz rám: várakozzál, mondja az Úr, míg el nem jön Isten országa. Még próbatételeket kell kiállnod a földön, sokat kell tanulnod. Időnként részed lesz vigasztalásban, de teljes megelégedésre ne számíts. Szedd hát össze magad, légy erős, hogy szembe tudj fordulni a természettel tettben, tűrésben egyaránt. Kell, hogy felöltsd magadra az új embert, és más emberré változzál. Gyakran meg kell tenned, ami kedved ellen van, és le kell mondanod arról, ami kedvedre volna. A mások tetszése fontos lesz, hogy neked mi tetszik, nem számít. Mások szavát meghallgatják, a tiédet semmibe veszik. Mások kérnek majd, és kapnak is, te kérsz, de hiába.

Másokat nagynak emlegetnek, rólad azonban senki sem beszél. Másokra hol ezt bíznak, hol azt, rólad azt tartják, hogy semmire sem vagy használható. Mindezért természetesen újra meg újra elszomorodsz, és nagy dolog lesz, ha némán tűröd az egészet. Ilyesmiben és ehhez hasonlókban vettetik próbára Isten szolgájának hűsége. Így mutatkozik meg, mire vitte az önmegtagadásban és önmaga megtörésében. Alig van más valami, amiben úgy és annyira el kellene jutnod a halálig, mint abban, hogy lásd és eltűrd, ami akaratoddal ellenkezik, főképpen akkor, ha olyasmit parancsolnak, amit helytelennek és kevésbé hasznosnak ítélsz. Mivel pedig hatalom alatt állsz, és nem mersz parancsolóddal szembeszegülni, azért nehéznek gondolod, hogy más rendelése szerint járj, és önakaratodról teljesen lemondj.

De fontold meg, fiam, milyen nagy a haszna ennek az erőfeszítésnek, milyen rövid ideig tart, és milyen nagy jutalom koronázza; akkor majd nem fogsz zúgolódni miatta, hanem a türelemben nagy vigasztalást találsz. Mert ha most önként lemondasz sok apró akarásról, akaratodnak örök beteljesülését nyered meg a mennyben. Hiszen ott mindent megtalálsz, amit csak akartál, mindent, amire vágyad irányulhatott, ott a tiéd lesz minden jónak teljessége, és nem kell félned, hogy elveszítheted. Ott a te akaratod mindig egy lesz velem, semmit sem kíván külön, magának. Ott majd senki sem szegül ellened, senki sem panaszkodik rád, senki sem vet gáncsot neked, semmi sem áll utadba, hanem minden egyszerre jelen lesz, amit csak kívánsz, minden éhséged megújul, hogy egészen beteljen. Ott koronával fizetek a gyalázat elviseléséért, a dicséret köntösét adom rád a szomorúságért, és az utolsó hely elfogadásáért örök trónusra ültetlek. Ott majd megmutatkozik az engedelmesség gyümölcse, örömre fordul a vezeklés fáradságos gyakorlata, és az alattvalói alázat fejére tündöklő korona kerül.