A túlzott aktivizmus vagy Istenhez való felemelkedés?
"Keresztes Szent János arra buzdít minket, hogy állandóan Isten színe előtt álljunk elmélkedve és imádva őt, hogy megvédjen az aktivizmustól, főleg az ideológiai aktivizmustól, amely nem terem maradandót az Istenhez való felemelkedésünk céljából. Ezt írta A Lélek éneke című művében: 'Gondolkodjatok, akik mértéktelen tevékenységnek adják át magukat, akik azt képzelik, hogy az egész világot átfogják prédikációikkal és jócselekedeteikkel.
Sokkal nagyobb hasznára lennének az Egyháznak, és jobban tetszenének Istennek, - nem is beszélve a jó példáról, amit adnak, ha azon igyekeznének, hogy Isten előtt azon idő felét imádságban töltenék, amelyet a tevékenységnek szentelnek.
Ezért nem érik el azt a magasabb fokot, amelyről itt beszélünk. Biztosan többet tennének és kevesebb kiadással egy ilyen cselekedet által, mint oly aktívan végzett ezer más jócselekedet által. Imádságunk kiérdemelné a kegyelmet és megadná nekik a szükséges lelki erőt. Enélkül minden hiábavalósággá lesz, kevés vagy semmi eredménnyel, illetve egyáltalán semmi eredménnyel, sőt néha többet árt, mint használ."
(Robert Sarah bíboros)